KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A spanyol film a Franco-rendszerben

Törvények a tehetség ellen

N. N.

 

A tömegtájékoztatási eszközök és a műalkotások tartalmi és formai ellenőrzésére a Franco-rendszer idején a következő rendelkezéseket hozták:

rendelet a fölforgató és erkölcstelen anyagok elkobzásáról (1936. december);

a filmcenzúra főbizottságának létrehozása (1937. november);

sajtótörvény (1938. április);

miniszteri rendelet a filmforgatókönyvek cenzúrázásáról (1939. július)

a sajtócenzúra normáinak enyhítését tartalmazó miniszteri rendelet (1946. március);

a filmcenzúra normái (1963. február)

sajtó- és nyomdatörvény (1966. március);

a büntető törvénykönyv 165/b cikkelyének módosítása (1967. április);

 a hivatali titokról szóló törvény (1968. április);

a filmcenzúra új normái (1975. február).

A francóista felkelők uralma alá került területeken már 1937-ben megkezdődött a cenzúrabizottságok megalakítása. A győzelem után, 1939-től kezdve a francóista cenzúra egész Spanyolországra kiterjedt. A belügyminisztérium már 1938 novemberében létrehozta a filmcenzúra-bizottságot és a filmcenzúra főbizottságát. A filmcenzúra-bizottság vezetője a propagandaszolgálat filmosztályának vezetője, tagjai pedig a nemzetvédelmi minisztérium, a nemzetnevelési (oktatásügyi) minisztérium, az egyházi hatóságok és a propagandafőnökség javaslatára kijelölt személyek. A főbizottság afféle fellebbviteli hatóság, amely elsősorban a filmcenzúra-bizottság döntései ellen benyújtott panaszokkal foglalkozik. Összetétele ugyanolyan, mint a bizottságé, ám a két testület tagjainak neve államtitok.

A működési elvek és az alkalmazott módszerek a Franco-rendszer csaknem negyven éve alatt a lényeget tekintve változatlanok voltak. A különböző nevű és fokú cenzori testületekben sohasem kapott helyet a hivatásos filmesek vagy a szerzők egyetlen képviselője sem.

Az 1963-ban módosított filmcenzúra-rendelet értelmében tilos

– az öngyilkosság és az eutanázia helyeslése,

– a bosszú és a párbaj helyeslése,

– a válásnak, mint a házasságtörés intézményének, a tiltott szexuális kapcsolatnak, a prostitúciónak a helyeslése és általában mindazé, ami a házasság intézménye és a család ellen irányul,

– az abortusz és a fogamzásgátló módszerek helyeslése. Tiszteletben kell tartani a házastársi szerelem intimitását, ezért tilosak az ezt sértő képek és jelenetek. Tilos mindaz, ami bármilyen módon a katolikus egyház, annak hittételei, erkölcse és kultusza ellen irányul; mindaz, ami az állam alapelvei, a nemzeti méltóság, az ország belső vagy külső biztonsága ellen irányul; minden, ami az államfő személyére nézve sértő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 29. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7242