KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jurassic Park 3.

Elek Kálmán

 

Isten hozta Spielberg vidám- és őslényparkjában! Erre az attrakcióra már kétszer befizettük a gyereket (a bennünk lévőt, a rajtunk kívülit), eddig jól szórakoztunk, volt kukorica és kóla, guvadt a szemünk, képeskönyvekből és kifestőkből ismerős őslények rohangáltak jobbra-balra, tehetséges karakterszínészek statisztáltak a látványnak – ritkán ásítottunk, s ez már jó, megérte. Mágusunk, tanítónk és minden jó ügy bajnoka ezúttal, egyéb elfoglaltságai miatt – Kubrick örökül hagyott vázlataiból forgatott ízlésficamos, önmaga fontosságától elbűvölt filmet – megbízható kollegája (Joe JohnstonRocketeer) kezébe adta az irányítást, hogy újra megnyílhasson Miki Mókatára, na meg a pénztárcánk. Őslények jobbról-balról – eddig ismerős. Nini, papa, az ott repül, az meg úszik, az meg ott Indiana Jones, ja, mégsem, csak a kalapja (a kalap alatt egy jobb sorsra érdemes ausztrál színész)!

A mester nagy újítása: a harmadik rész ragadozói már nemcsak vérszomjas dögök, ó nem kérem, ezek a sátánfajzatok megfontolt stratégák, kommunikációs hálózatuk fejlett (a korszellem!), csapdába csalnak, csatasorba rendeződnek, és csak akkor ölnek, ha már biztosak a dolgukban (nagyvállalati stratégia!). Egyre ijesztőbbnek tűnnek, egyre több az emberi vonásuk. Hogy mire emlékeztetnek leginkább? Képzelj hozzájuk öltönyt nyakkendővel, s megtudod. A Jurassic Park harmadik része a sorozat eddigi leghatásosabb darabja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3447