KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hazugság szabályai

Schreiber András

Pravidla lži – cseh, 2006. Rendezte és írta: Robert Sedláček. Kép: Petr Koblovský. Zene: Tomáš Kimpl. Szereplők: Jirí Langmajer, Klára Issová (Monika), Jaromír Dulava, Jan Budař, David Novotný, Igor Chmela. Gyártó: Avion / Buc-Film / Ceská Televize / Produkce Radim Procházka. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 119 perc.

 

A kelet-európai rendszerváltáshullám egyik nem kívánatos hordaléka a kábítószerfogyasztás; az új témára (azaz: ki akar Nyugatra utazni, ha repülhet szabadon) a filmesek hamar le is csaptak, a régió minden filmgyártó országa elkészítette a maga (kemény)drogfilmjét. Az új évezred cseh terméséből két olyan alkotás is eljutott hozzánk, amely érintette a kábszerkérdést (Magányosok, Mézeskalács torony), Robert Sedláček debütfilmje azonban, hitelessége okán, bármely preventív szándékú mozgóképes oktatócsomagban előkelő helyre kerülhetne.

A hazugság szabályai egy külvilágtól elszigetelt birtokon játszódik, ahol tucatnyi függő próbál három terapeuta segítségével szabadulni szenvedélyétől. A rehabilitációs csoportot kemény regulák kötik: tilos a szex, tilos az agresszió, tilos a tagadás, a múlttal szembenézni kötelező. Az őszinte és fájdalmas kinyilatkoztatások azonban egyesek számára komoly veszélyt jelentenek, így az újonnan érkezett Roman (vérbeli pusher) és a több hónapja csoporttag Milan (függő, dealer és strici) is olyan múltbéli terhet cipel, amely a terápia szabályainak kijátszására ösztönzi őket.

Az íróként és rendezőként egyaránt remeklő Sedláček egy korábbi gyilkosság és maffia-háború mozaikdarabkájiból ragasztott thriller-keretet – egy dokumentarista precízségével és kíváncsiságával megragadott – drog-drámájához, így alkotása többfajta feszültséget tartogat. Mi köze van Milannak Romanhoz, ki ölte meg Milan drogfüggő szerelmét, illetve: lehetséges-e a testi-lelki-társadalmi rehabilitáció, és egyáltalán, milyen személyes tragédiák vezethetnek addikcióhoz? Sedláček naturális, dokumentarista stílusát kitűnő színészválasztással fejelte meg (a manipulatív Milan szerepében Jirí Langmajer kiemelkedik). Így, bár a szuperlativuszok használatától ódzkodunk, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy A hazugság szabályai az utóbbi évek legjobb cseh drogmozija.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9554