KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eladó kísértet

Karcsai Kulcsár István

 

René Clair nyolcvankét éves, Párizsban él, a filmművészet mibenlétéről elmélkedő könyveket ír. Mái-nem forgat filmeket. Élő halhatatlan. Nemcsak a filmtörténet lapjain megörökített filmjei révén, hanem rangja miatt is. „Halhatatlanoknak” nevezik azokat, akik a Francia Tudományos Akadémia tagjai sorába kerülnek. René Clair az első volt, akit filmes körökből ez a jeles testület tagjai sorába választott. Külön becsületére válik, hogy minden rendű halhatatlanságát kizárólag vidám alkotások készítésével vívta ki. 1923-tól eredeti és ötletes vígjátékok sorát forgatta, ötleteiből még ma is sokan élnek, és nem kisebb mesterre gyakorolt, finoman kifejezve, „hatást”, mint Charlie Chaplin. Nagy erénye volt Clairnek egyéni hangja, amit hazájától távol, Angliában, Amerikában is meg tudott őrizni. Az Eladó kísértet, első külföldön forgatott filmje, 1936-ban világsiker volt. Korda Sándor produkciójában forgatta Angliában. Fanyar humorú kísértethistória, mely egész iskolát csinált, sőt maga Clair is megismételte az ötletet egy évtized múltán. A Clairre jellemző fordulatokban gazdag meseszövés, ironikus humor ezúttal megcsipkedi kissé az európai értékeket egyszerű áruként felfogó amerikai szemléletet is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7745