FilmcenzúraJavaslatLányi András
Molnár Péter
a pornográf, illetve erőszakos cselekményeket bemutató művek nyilvános terjesztésének szabályozásáról
A Magyar Alkotmány szövegéből és szelleméből következik a művelődés szabadságának, a nevelés szabadságának, az egyéni életvezetés autonómiájának biztosítása, az emberi méltóság tisztelete, a kiskorúak védelme, valamint a lelki egészség megőrzéséhez való jog. A pornográfia, az erőszak népszerűsítése, a bűnözés és kegyetlenkedés ábrázolását élvezeti cikként terjesztő szórakoztatóipari tevékenység a fenti, törvényesen biztosított személyiségi jogaiban sértik mindazokat, akik nem kívánják környezetükben ilyen tartalmú művek kikerülhetetlen jelenlétét, és ezek hatásától meg kívánják óvni gyermekeiket. A szabályozásnak ugyanakkor tekintettel kell lennie azoknak a jogaira is, akik igénylik az ilyen termékeket, mindaddig, amíg ezzel nem sértik mások autonómiáját és az érvényes törvényeket.
A törvényes szabályozás célja a pornográf és erőszakos cselekményeket bemutató művekkel szemben a személyiségi jogok védelme. Ezt a célt nem a tiltás, hanem e termékek terjesztésének korlátozása szolgálja, az alábbiak szerint.
A pornográf, és erőszakos tárgyú művek nyilvános terjesztésénél figyelembe kell venni az egyes életkorok sajátosságait (gyermekek, kiskorúak). Az erre utaló figyelmeztetést vagy korlátozást a terméken és hirdetésein fel kell tüntetni.
Olyan művek, és egyéb termékek terjesztése valamint reklámozása, melyek fő célja és meghatározó vonása az erőszak bemutatása, félelemkeltés vagy szexualitás pornográf ábrázolása, csal erre a célra fenntartott, zárt forgalmazói hálózat árusítóhelyein engedélyezhető.
Szükségesnek tartjuk különösen pornográfia fogalmának világos meghatározását. Pornográfiának minősül a sajátos emberi vonásaitól megfosztott szexualitás ábrázolása, melyben az ember mint mások puszta élvezetének eszköz jelenik meg; különösen pedig a nem érintkezés bemutatása megalázó szituációban.
A szabályozás hatálya alá eső tényállás megállapítása erre a célra létrehozol társadalmi bizottság feladata legyen, valamint annak kimondása is hogy a egyes művek esetében milyen mérték korlátozást indokolt alkalmazni. Szakszerű egyedi mérlegelésre azért van szükség, mert a minősítés nem végezhető el automatikusan, az adott mű esztétikai és morális összefüggéseitől elvonatkoztatva.
Amennyiben az illető mű a BTK-ba ütköző cselekmény elkövetésére izgat terjesztése a hatályos jogszabályok alapján eltiltható. Ilyen tilalom azonban jogállamban csak érvényes bírósági ítélet alapján születhet. A megfelelő bírósági eljárást a fentebb említett társadalmi bizottság kezdeményezheti.
A szakszerűség szempontja azt kívánja, hogy külön társadalmi testületek alakuljanak a nyomtatott termékek (írásművek, képek), mozgóképek (film és videó) illetve a színházi és szórakoztatóipari előadások elbírálására.
Az egyes testületek elnökét a művelődési tárca minisztere kérje fel (a Parlament illetékes bizottságának egyetértésével), tagjait azonban, megállapított rend szerint, az illetékes szakmai, társadalmi és kulturális szervezetek, egyesületek és szakintézmények delegálják.
A törvény tartalmazza a megszegőivel szemben alkalmazható szankciókat: a bírságolás mértékét, valamint azokat az eseteket, melyekben az adott üzleti tevékenység felfüggesztése elrendelhető.
Az országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a fentiek értelmében dolgozza ki a pornográf illetve erőszakos cselekményeket bemutató művek nyilvános terjesztésének szabályozását.
Budapest, 1990. október 19.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése
kulturális, oktatási, tudományos, sport,
TV és sajtó bizottsága felkérésére készítette:
Lányi András és Dr. Molnár Péter
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1047 átlag: 5.55 |
 |
|
