KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Monteiro halálára
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: A forgatókönyv biankó csekk Beszélgetések a Sorstalanságról
• Jeles András: Az ötödik elbeszélő Feljegyzések a filmrendezésről
• Horeczky Krisztina: Ez így rendben van Beszélgetés Jeles Andrással
• N. N.: Jeles a Filmvilágban
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Neo és a hangyabolyok Ember/gép a Mátrixban
• N. N.: Cyber-filmek
• Beregi Tamás: Álommátrix, ébrenlétnarkózis Internet és virtuálvalóság
• Pápai Zsolt: Mátrix-appendix Animátrix
• Herpai Gergely: Gépbe töltve Enter the Matrix

• Vágvölgyi B. András: Gyilkos kölykök elégiája Bowling for Columbine
• Návai Anikó: Egy elmulasztott tekeóra Columbine-ban Beszélgetés Michael Moore-ral
• Takács Ferenc: Író a moziban Graham Greene és A csendes amerikai
NŐ-IDOLOK
• Bikácsy Gergely: Nőrület, rút szépség Psychosissimo

• N. N.: Brian De Palma filmjei
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Polgári minimum Magyar függetlenfilm
• N. N.: Az 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál díjai

• Antal István: Brakhage átalakult Avantgarde szabadság
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Halott ember Billy Wilder: Gyilkos vagyok
KRITIKA
• Forgách András: Kitanulni Kitanóból Bábok
• Fliegauf Benedek: Üzlet a sorssal A fiú
• Köves Gábor: Kint is vagyok, bent is vagyok Az utolsó éjjel
KÖNYV
• Murai András: Határeset Néprajzi filmezés Magyarországon
DVD
• Pápai Zsolt: Köztes szerep George Waggner: A farkasember
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Légy ott a hetesen
• Tosoki Gyula: Kilenc királynő
• Vaskó Péter: A harcos
• Pápai Zsolt: A sötétség leple
• Hungler Tímea: Félix és Rose
• Vincze Teréz: A Vénusz szépségszalon
• Kovács Marcell: Álomcsapda
• Mátyás Péter: Ki nevel a végén?
• Varró Attila: X-Men 2
• Varró Attila: ÖcsiKém
• Varró Attila: Beszéljünk a szerelemről
• Csillag Márton: Veszett vad

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Animátrix

Mátrix-appendix

Pápai Zsolt

 

Legkésőbb a Csillagok háborúja óta érzékelhető a hollywoodi filmek markentingstratégiájának megváltozása, a hetvenes évek második felétől ugyanis a profit döntő hányada már nem a mozipremierből, hanem a másodlagos értékesítésből származik. Mivel az egyes produkciók a filmszínházakban termelt bevételeik alapján ritkán nyereségesek, a mozibemutatók reklámhordozókként funkcionálnak, promóciós eszközei a videómegjelenésnek, a kábeltelevízós forgalmazásnak és a merchandise-eladásnak.

A Mátrixszal virtuál-odüsszeiára induló Wachowski-fivérek most a markentingszisztémák átalakítását célozták meg, nem elégedtek meg azzal, hogy az akcióműfajt részben megreformálták művükkel, a promóció terén is valami hasonlóra törtek. A mozifilm második epizódjának (Újratöltve) májusi terítése után egy hónappal dobják piacra DVD-n a kilenc rajzfilmből álló és számos extrával (dokumentumfilmmel, audiókommentárral, werkfilmekkel) megtámogatott Animátrix című gyűjteményt, illetve az Enter the Matrix videójátékot, amelyek egyfelől szép bevételeket hozhatnak a mozibemutató generálta Mátrix-mániát kihasználva, másfelől megágyazhatnak a trilógia harmadik részének (Forradalmak) novemberi világpremierjéhez. Az egyes forgalmazási piacok között ilyenformán az eddiginél is szorosabbra vonható a kooperatív viszony és erőteljesebb az árukapcsolás.

Andy és Larry Wachowski évek óta nemhogy tagadja, de büszkén hangoztatja, hogy a Mátrix első részéhez mennyi inspirációt nyert a japán animekultúrából, különösen Oshii Mamoru korszakos Páncélba zárt szellem című munkájából. A napjainkban zajló események tükrében mindez egy alaposan kigondolt terv részének tetszik, úgy fest, mintha a testvérpár az Animátrix megjelenését készítette volna elő nyilatkozataival. A komputeranimált filmet és kézimunkát egyaránt tartalmazó garnitúra látszatra főhajtás az animekultúra előtt, valójában azonban a művek java csupán érintőlegesen – technikai vonatkozásban – kapcsolódik ahhoz.

A szkeccsjelleg dominál az egyenként 8-10 perces, jórészt japán rendezők jegyezte epizódokból álló kollekcióban. A kilenc részből négynek Wachowskiék írták a forgatókönyvét, a további öt elkészültét pedig szigorú felügyelet alatt tartották, ebből következően a gyűjtemény nem igazán szuverén művek együttese, hanem a mozifilmek függvényében értelmezhető mesék halmaza. Nem véletlen, hogy éppen Oshiinak nem jutott hely a projektben, igaz, a kortárs animáció több nagy formátumú egyénisége – így például a Madhouse-alapító Kawajiri Yoshiaki vagy az MTV Liquid Televisionnek készített Aeon Flux című sorozatával nevet szerzett Peter Chung – képviselteti magát. A Második reneszánsz 1–2. az első mozifilmben bemutatott események előzményeit tárgyalja, annak krónikája, hogy a kezdetben a békés egymás mellett élés politikáját valló gépek miképpen jutottak az emberi faj feletti ellenőrzés birtokába; a való és a virtuál világ közötti ösvényeken játszódik a Világrekord, a Detektívtörténet és a A kölyök története; A program egy határhelyzetbe jutott lányról szól; a beszédes című Hiba a rendszerben pedig egy olyan pillanatról mesél, amikor felfeslik a mátrix szövedéke.

A művek másik – kisebb – csoportjába azok tartoznak, amelyek lazábban kapcsolódnak az első mozifilmhez, illetve előlegeznek valamit annak folytatásaiból. Az Osiris utolsó útja egy balul végződött misszióról tudósít, felvázolva ezzel az Újratöltve cselekményének kiindulópontját, Az emberi mátrix pedig a szabadságharcosok egyik akcióját meséli el, melynek során megkísérelnek egy foglyul ejtett gépet szövetségesükké tenni. Utóbbi bő negyedórás, de nem csupán hosszabb játékidejével, hanem alakformálásának módjával is kitűnik a többi rész közül: a Peter Chung rendezte és írta mese virtuális valóságot illusztráló képei az embrionális mozgóképet, a 19. század derekán laterna magicával készült film előtti filmeket idézik, azaz a legmodernebb technikák érnek össze benne az ősi mozgó festmények világával. A forma függetlenedik a marketingszempontoktól, ezért lehet ez az opusz – a hozzá hasonlóan eredetibb Kölyök története és a Hiba a rendszerben mellett – az Animátrix legbecsesebb darabja. De nem a legeltaláltabb, hiszen az egyes művek értékét marketinghasznosságuk mértéke adja meg a gyűjteményben. Az Animátrix professzionális promóciós anyag, szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt virtuális film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2368