KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Titanic

Turcsányi Sándor

 

Láttam egy filmet. Hosszú volt, több mint három órás. Egy nagy hajó nagy katasztrófájáról szólt, ezért minden iszonyú nagy volt benne. Nagy volt a tenger, nagy volt a hajó (ún. épülethajó), az igyekezet is nagy volt, de leginkább az unalom. Én jéghegyet az életben nem vártam még ennyire. Milyen film az, aminek előre tudni a végét? Mentem haza, és így morogtam, amikor eszembe jutott, véletlenszerűen mintegy, a családi levéltárunk egyik elég mostohán kezelt darabja. Múltkor a mostohám kezéből kellett kicsavarnom, amikor levélbombát akart belőle gyártani. Lehet, hogy semmi köze az egészhez, de szöget ütött a fejembe, hátha. Öntsünk végre tiszta vizet a bilibe Titanic-ügyben. Megpróbálom fölidézni:

Drága Mindnyájatok!

Mióta elhagytam édes jó szüleim földjét, számos kalandon mentem keresztül. A Bécsben átélt áruházi (drága Lenke nénit is nyugtassátok meg: én? kabátot? Még a feltételezés is sértő!) és a párizsi lóversenyen esett (méghogy megtalálták nálam Bedford lord zsebét, ugyan kérem) kalandokról már beszámoltam, de mostanra már megváltoztak a dolgok. Southamptonban végre révbe értem, mert ez egy nagy kikötőváros. Már az első nap találtam magamnak jó munkát, Betsy mama intézetében lettem mindenes, vagyis karbantartó. Ez egy nagyon finom intézet, de csupa úr jár, fogyasztanak, és rengeteg táncosnőnk van. Én elvégzek minden feladatot, és ügyelek, hogy ne legyen rendbontás.

Tegnapelőtt (1912. ápr. 9.) reggel azonban egy jelentősen ittas úr, olyan tengerész ruhában, durván sértegetni kezdte jótevőmet, Betsy mamát, hogy romlott az áruja. Szó szót követett, és a nehezen beköszönteni látszó tavasz végett nálam volt egy piszkavas. Betsy néni összecsapta a kezét, és szólt a fiúknak, hogy segítsék levetkőztetni a földön fekvő tengerészt. Rövid tanakodás után rám adták a ruháját, és bérkocsi vitt a kikötőbe. Betsy mama azt mondta, nem lesz semmi baj, csak mondjam mindenre, hogy a nevem Smith. Smith kapitány. Ez nagyon jól sikerült. Felszálltam egy nagyon nagy hajóra, ahol nagyon jól bánnak velem, és olyasmire célozgatnak, hogy én valami magas beosztást töltenék itt be, majd kiderítem. Nem fogjátok elhinni, ma Benjamin Guggenheimmel, a mágnással, Isador Strausszal, a Macy áruház tulajdonosával és Francis Millettel, a Brooklyn-híd építőjével vacsorázom az én asztalomnál. Tegnap is velük vacsoráztam, kicsit sok köztük a zsidó, de nagyon helyes népek, ha hazamegyek, lehet, hogy én is nyitok egy áruházat. Most már búcsúzom, gondoljatok rám, és ne feledjétek, hogy már nem én vagyok a családi balfácán.

Tengernyi csók: Béla

U. i.: Az idő nyugodt, kellemes esténk lesz, és a hajó megy.

1912. április 14. este 10 óra után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3618