KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Karate lengyel módra

Ardai Zoltán

 

Sarkadi Imre jó idegzetűeknek ajánlható novellája, a Vagányok egy kevéssé komplikált fajta önérzet mechanizmusait rajzolja meg, annak a folyamatnak a koreográfiáját, amely a legmindennaposabb módon vezet a magabiztos kedélyességtől a nekiveszekedett bestialitásig. Wojciech Wojcik hasonló témájú filmjének ugyanez a kérlelhetetlen tárgyilagosság az erénye, amely nélkülöz minden társadalomvédő javallatot, ehelyett a pokoli irrealitás realitásélményét nyújtja. Ezért is feszültebb mozi a Karate lengyel módra, mint a szűkebb értelemben vett bűnügyi filmek többsége; utóbbiakban több a másodlagos elvek szerint komponált izgalom.

Két varsói fiatalember érkezik egy kisvárosba, ahol a helyi templom freskóját készülnek megfesteni. Összetűzésük támad egy unatkozó, lokális hatalmától eltelt kis bűnbandával, amely a környéket felségterületének tekinti. Ez nem is volna oly veszedelmes, ha az egyik festő nem volna egyúttal nagyon erős ember (s a lengyel karatemozgalom élenjáró tagja), akinek vonzó felesége is hamarosan megjelenik a színen. A banda főnöke egyvalakivel van olyan-amilyen érzelmi közelségben, unokabátyjával, a lezüllött egykori partizánnal, szüleit a törvénytelenségek idején vesztette el. A vidám varsói ifjak jelenléte amúgy is irritálná, de így, az erő fölényérzetétől is megfosztva, érthető módon elviselhetetlennek érzi már, hogy ne láthassa holtan vagy sírva-remegve ezt a társaságot.

Sajnálhatjuk, hogy Wojcik kemény pszichológiai stílrealizmusa csak a városka lakóinak ábrázolására terjed ki: a varsói vendégek alakja és egymás közti viszonyai reklámízű fénymázzal vannak bevonva. De így is nyomasztóan hiteles jelenetek követik egymást, amelyekben az egyre vérmesebb kontrapunktok lassan elfogadtatják az ellenféllel a törvényalatti harcot. Végül az orgyilkossá vált karatebajnok a befejező jelenetben egy kívülállótól puskagolyót kap a mellébe, így alakul ki a drámai egyenleg. E drámában Wojcik történelmi-politikai vonatkozásokat is igyekezett felvillantani. Amit azonban bizonyosan adott, az annak a képe, hogyan válhat egy nyomorult kis kaland számunkra az élet nagy kalandjává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6307