KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/június
BLOG
• Harmat Eszter: Határ(s)értések 6. Dialëktus Fesztivál
ROBIN HOOD
• Nevelős Zoltán: A hűvös íjász
LIBERTINUS LEGENDÁK
• Kovács Ilona: Szabadság, szerelem Libertinus legendák
• Zsubori Anna: A tudás tisztítótüzében Veszedelmes viszonyok
• Ardai Zoltán: Erósz után szabadon Don Juan-filmek
ROBIN HOOD
• Orosdy Dániel: Fejedelmek, tolvajok, pojácák Robin Hood, a mozihős
KUROSAWA 100
• Géczi Zoltán: Az acéltól a szellemig Kardforgatók Kurosawa árnyékában
SPORTMOZI
• Baski Sándor: Két félidő a moziban Futball és film
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gorácz Anikó: Keleten a helyzet… A román új hullám
TITANIC
• Kolozsi László: Jéghegyek közt egy afrikai Titanic – versenyfilmek
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány Titanic – A tigris éve
• Klág Dávid: A vékony szürke vonal Titanic – A sötét oldal
FESZTIVÁL
• Báron György: Vándorünnep Bari
KÉPMESTEREK
• Kriston László: Fekete-fehér színesben Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
KRITIKA
• Kolozsi László: Rossz lelkek Pejó Róbert: Látogatás
MOZI
• Nevelős Zoltán: Zöld zóna
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem és egyéb bűnök
• Kolozsi László: Zongoramánia
• Vörös Adél: Street Dance 3D
• Parádi Orsolya: Ilyen a formám
• Forgács Nóra Kinga: Padláson
• Szabó Noémi: Az utolsó dal
• Baski Sándor: Anyátlanok
• Sepsi László: Vasember 2
• Varró Attila: Rémálom az Elm utcában
• Kovács Marcell: Ha/Ver
• Vajda Judit: Perzsia hercege
DVD
• Varró Attila: Hajsza
• Géczi Zoltán: Félelem nélkül
• Alföldi Nóra: Az erdei fantom
• Pápai Zsolt: Dillinger
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gyenge Zsolt: Rend, nyelv, boldogság Új román filmek

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Román új hullám

Új román filmek

Rend, nyelv, boldogság

Gyenge Zsolt

A román új hullám második hulláma – ha lehet – még magasabb szintre emeli a kortárs román filmet. Mágikus után intellektuális realizmus?

 

A Rendészet, nyelvészet egyik korai jelenetében a főszereplő nyomozót kérleli kollégája, hogy megnőtt pocakjának eltüntetése érdekében járhasson ő is az egység tagjainak lábtenisz-meccseire. Cristi szerint ez nem lehetséges, mert látta az illetőt focizni, és aki fociban tehetségtelen, az lábteniszben is az. A kolléga enyhén megbántva kérdez vissza, hogy miből gondolja ezt, ez egy írott törvény? Cristi értetlenkedve néz fel a papírjaiból: ez nem írott törvény, de így van, és kész. Ekkor még nem tudjuk, de a későbbiek során kiderül, hogy a valóság megismerésének e két különböző útja – a közvetlen vagy a közvetett (a nyelv által közvetített) tapasztalat – közötti eltérés képezi a film alapkonfliktusát.

Corneliu Porumboiu különösen kifinomult és komplex legújabb munkája új lépcsőfokot jelent a kortárs román mozi sikertörténetében. Az a megjelenésekor üdítően friss stílus, amit a román filmesek és kritikusok szeretnek egyfajta mágikus realizmusként aposztrofálni, az utóbbi időben elkezdett rutinná merevedni (jó példa erre egy tavalyi szkeccsfilm, a Mesék az Aranykorból ) – ám aki ebből a román film közeljövőben történő kifulladására spekulált, melléfogott. Porumboiu ugyanis anélkül, hogy elszakadna ettől a hagyománytól, olyan új, intellektuális szintre emeli azt, ami a korábbi román filmeknél sokkal elvontabb értelmezési lehetőségeket nyit meg.

Egy kisvárosi nyomozónak az a feladata, hogy a minden európai szabályozásnál szigorúbb román törvényeknek megfelelően lefüleljen néhány kamaszt, amint füves cigit szív az iskolai szünetben. A film nagy részében hosszú perceken keresztül azt nézzük, amint hősünk különböző helyszíneken figyeli a fiatalok ártatlan csínytevését. Esténként azonban nem tehet mást, mint szorgosan lekörmöli a jelentésben mindazt, amit látott, és ezekből – amint ezzel főnökei szembesítik – nem derül ki más, mint hogy a gyerekek törvényt szegtek, amiért arrafele börtönbüntetés jár. Cristi hiába próbálja meggyőzni őket arról, hogy ezek ártatlan, öntudatlan gyerekek, többször kudarcot vall.

A Rendészet, nyelvészet központi problémája ugyanis episztemológiai és kommunikációs jellegű: nyomozónk a közvetlen tapasztalatban hisz, azonban képtelen ezt a nyelv (vagy bármely más szimbolikus reprezentációs rendszer) által közvetíteni. Amint azt a kedvesen vicces dalszöveg-elemző jelenetben látjuk – a nyomozó este hazaérve bugyuta popszámot hallgató feleségével kezd el veszekedni a szöveg értelmetlenségéről –, Cristi nem képes megérteni, hogy miért van szükségünk szimbólumokra, miért nem tudjuk közvetlenül kifejezni magunkat.

A fergeteges, szinte végig egyetlen snittben felvett szótárjelenet végképp azt bizonyítja a vitában alulmaradó, nyelvileg képzetlen Cristi számára, hogy az árnyalatok megjelenítésére alkalmatlan, tipizáláson alapuló nyelvi kommunikáció képtelen a közvetlen vizuális tapasztalat átadására. A zárójelenetben hősünk a rajtaütést tervezve térképet rajzol, amivel nem csak azt jelzi, hogy elfogadja főnöke döntését, hanem azt is, hogy aláveti magát a rendszer kommunikációs szabályainak. A térképrajzolás révén ugyanis vizuális élményét sematikus, kvázi-nyelvi jelekre, jelzésekre fordítja le.


*


Radu Jude távolról sem ilyen tökéletes elsőfilmje azért lehet ugyancsak biztató a román film jövője miatt esetleg aggódók számára, mert bár sokkal kisebb mértékben, de ő is módosít azon a recepten, ami az elmúlt évtizedben filmjeiket sikerre vitte. Továbbra is a realizmus a kiindulópont, ám A legboldogabb lány a világon azzal hökkent meg, hogy az amúgy teljesen hitelesnek tűnő helyzeteket képes az abszurdig kitartani, ismételni, ezáltal bontva meg a valószerűség illúzióját.

Érettségi előtt álló vidéki lány érkezik szüleivel a fővárosba, hogy átvegye azt a vadonatúj gépkocsit, amit egy üdítőital reklámakcióján nyert. Csupán egyetlen feladat van még hátra: a cég reklámszpotjában el kell mondania, hogy mennyire boldog a nyeremény miatt (innen a

cím), és máris mehet. A film legnagyobb része a szabadtéri forgatáson játszódik, ahol felvonul napjaink román társadalmának összes jellemző attitűdje és viselkedésmódja. Közegábrázolásban Jude hozza azt, amit valószínűleg sehol nem tudnak jobban, mint arrafelé: remek színészek, hiteles környezet, egész társadalmi rétegek értékrendjét megjelenítő jelmezek, lenyűgözően természetes dialógusok.

Mindezen pedig azzal csavar egyet, hogy a részletek realizmusa ellenére, a túlzásba vitt ismétlések révén a konstrukció a végén mintha megborulna, és teret nyitna a puszta társadalom-ábrázolásra fókuszáló magyarázatokon túl általánosabb érvényű értelmezések felé. A hétköznapi monotónia és (ön)ismétlés ilyen nyílt megmutatása saját életünk és világunk mindennapi abszurditására világít rá úgy, hogy az (ön)irónia és a gúny nem közvetlenül, csak rejtett módon, de felismerhetően van jelen.


RENDÉSZET, NYELVÉSZET (Politist, Adjectiv)­ – román, 2009. Rendezte és írta: Corneliu Porumboiu. Kép: Marius Panduru. Szereplők: Dragoş Bucur (Cristi), Vlad Ivanov (Anghelache), Ioan Stoica (Nelu). Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 115 perc.


­A LEGBOLDOGABB LÁNY A VILÁGON (Cea mai fericita fata din lume) – román, 2009. Rendezte és írta: Radu Jude. Kép: Marius Panduru. Szereplők: Andreea Bosneag (Delia), Vasile Muraru (az apa), Violeta Haret (az anya). Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 9. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10152