KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Családban marad

Kovács Kata

Neka ostane medju nama – szerb, 2010. Rendezte és írta: Rajko Grlić. Kép: Slobodan Trninić. Zene: Alan Bjelinski és Alfi Kabiljo. Szereplők: Miki Manojlović (Nikola), Bojan Navojeć (Braco), Ksenija Marinković (Marta), Daria Lorenci (Anamarija). Gyártó: Studio Maj / Mainframe Productions / Yodi Movie Craftsman. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 87 perc.

A hím emlősök nagy része génvezérelt szexuális kalandozó: utódnemzés céljából annyi partnerrel közösülnek, amennyivel csak lehetséges. Az állatokkal szemben az emberek számára adott a tudatos választás lehetősége, követik-e ösztöneiket, ám ebből fakadóan komplex szociális, morális és érzelmi útvesztőben kénytelenek bolyongani, amit külön bonyolít az igen elterjedt nézet, miszerint a családi élet és a hétköznapok megfáradt szürkeségéből az egyetlen kiút egy kiadós erotikus kaland.

A fenti problémák sajátos rendszerével kell megbirkóznia a Családban marad sikeres és meglett kora ellenére is aktív nőcsábász üzletemberének (a színész nagyágyú Miki Manojlović karaktere erősen emlékeztet Alec Baldwinéra a Nancy Meyers-féle Egyszerűen bonyolultban), aki nem csak az egykori festő papa erotikus festményeinek, de fékezhetetlen libidójának örökségén, valamint asszonyai egyikén-másikán, és gyermekein is osztozik a macsóság ellenpólusát képviselő öccsével . A film óriási érdeme, hogy – szemben például magyar rokonával, a Poligamyval – a félrelépések, a titkok, a kettős élet, a szaporaságukat vesztett spermák és némi gúnyos prosztata-probléma adta komplikált viszonyokat dramaturgia és hangvétel szempontjából is kellemes könnyedséggel sikerül prezentálnia. Helyenként talán elférne benne egy hangyányival több önirónia, és ma már meglennénk kevesebb képpel is a félmeztelen Manojlovićról, összességében mégis elmondható, hogy a háború utáni horvát film egyik legfontosabb alakja, Rajko Grlić ezzel a melodrámai alaphelyzetre épített, édesbús komédiával a politikamentes balkán mozi kiválóságát bizonyítja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11010