KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lazacfogás Jemenben

Tüske Zsuzsanna

­Salmon Fishing in the Yemen – brit, 2011. Rendezte: Lasse Hallström. Írta: Paul Torday regényéből Simon Beaufoy. Kép: Terry Stacey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Ewan McGregor (Fred), Emily Blunt (Harriet), Amr Waked (Sheikh), Kristin Scott Thomas (Bridget). Gyártó: Lionsgate / BBC Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 111 perc.

Úgy tűnik, ha Hollywood Szívügyi Támadásokért Felelős Bizottsága úgy dönt, a finom léptekre épülő, lopakodó stratégiát kívánja alkalmazni a közönség meghódítására, Lasse Hallström még mindig tökéletes vezetőnek bizonyul egy hatékony attakhoz. A szirupveszélyt rejtő akciókból jórészt győztesen kikeveredő rendező legutóbbi munkája, a Kedves John esetében – valószínűleg a melodráma-bestseller alapanyag édeskés ízvilága miatt – kissé elragadtatta magát, legfrissebb, fanyarabb előddel rendelkező adaptációjának levezénylésénél azonban már óvatosabban adagolta a cukrot.

Az eredetileg Paul Torday sikerregényének alapjául szolgáló történet szerint a visszafogott halbiológust, dr. Alfred Jones-t egy nap azzal a lehetetlen felkéréssel találja meg egy angolbarát, horgászőrült jemeni sejk megbízottja, a csinos és rátermett Harriett, hogy telepítsen lazacokat Jemen egyik kiszáradt folyómedrébe a műlegyes horgászat meghonosítása érdekében. Az eredetileg a hit, a különböző világok egyesítése és az emberbaráti szeretet jegyében megfogalmazott tervezet végül nem csak a politika, de Fred és Harriett életének állóvizét is rendesen felzavarja.

A regényhez képest újonnan elhelyezett fordulatokkal, a hangsúlyok áthelyezésével, a befejezés átírásával, valamint egy szolid műfajváltással a forgatókönyvíró, Simon Beaufoy felerősítette a magánélet és a közös ügy kapcsán felmerülő párhuzamokat. Ugyan a politikai szatíraként számon tartott, magánlevelezésből és hivatalos dokumentációból felépített eredeti mű, nagyrészt hűen visszaköszön Hallström mozgóképes verziójából, a halk szavú, fájdalmasabb pátoszt végül az össznépi öröm szorítja ki, valamint a hit mindent elsöprő erejének megéneklése mellett, nagyobb helyet, több bizalmat kap a szerelem és a finom hangszerelésű, romantikus komédia ügye is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11107