KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/március
ROCK-LEGENDÁK
• Géczi Zoltán: Az ember, aki nem volt hajlandó megöregedni David Bowie (1947-2016)
• Jankovics Márton: A sérülékenység krónikája Janis – A Janis Joplin-sztori
• Pernecker Dávid: Hozzáállás kérdése Don Letts dokufilmjei a punkról
MAGYAR MŰHELY
• Fazekas Eszter: Egy fényt, egy sugárt Magyar képmesterek: Hildebrand István
• Soós Tamás Dénes: Feketén fénylett Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Kővári Orsolya: „Mindenki a maga szintjén nyomorog” Beszélgetés Thuróczy Szabolccsal
• Bilsiczky Balázs: Darázsfészek Beszélgetés Nemes Gyulával
TŐZSDE-RULETT
• Kolozsi László: A kijózanodás kora Anti-kapitalista filmek
• Teszár Dávid: A piac törvénye Mennyit ér egy ember?
BETILTOTT VÁGYAK
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ körkép: Délszláv filmek
• Huber Zoltán: Magukra találnak Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál
FRITZ LANG
• Várkonyi Benedek: Különös pár Fritz Lang és Thea von Harbou
• Martin Ferenc: A háború árnyai Fritz Lang hadjárata
FESZTIVÁL
• Orosz Anna Ida: Elsőfilmesek és veteránok Oscar-jelölt animációs rövidfilmek
• Mátyás Győző: A keresés filmjei Torinó
KÍSÉRLETI MOZI
• Nagy V. Gergő: A nagyság domborzata Grandrieux és a spirituális testiség
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Az ördög és Miss Jones Szuperhős-sorozatok a tévében
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Kutyából szalonna Joe Kelly: Deadpool Omnibus
• Kovács Marcell: Rizikós revízió Tim Miller: Deadpool
KRITIKA
• Pályi András: A test esete a szellemmel A test
• Varró Attila: Temetni jöttek Ave, Cézár!
• Baski Sándor: Közszolgálat Spotlight – Egy nyomozás részletei
• Pápai Zsolt: Dohos exteriőrök Indián
MOZI
• Baski Sándor: Egy háború
• Teszár Dávid: A Zarándok
• Schubert Gusztáv: Amnézia
• Árva Márton: Blue Lips
• Forgács Nóra Kinga: Short Skin – Szűkölő kamaszkor
• Vajda Judit: Minden út Rómába vezet
• Alföldi Nóra: Egy őrült pillanat
• Kovács Kata: Hogyan legyünk szinglik?
• Roboz Gábor: 400 nap
• Kránicz Bence: Viharlovagok
• Varró Attila: Farkas totem
• Tüske Zsuzsanna: A Fiú
DVD
• Kránicz Bence: Manglehorn – Az elveszett szerelem
• Pápai Zsolt: Kopp-kopp
• Soós Tamás Dénes: A szerencse forgandó
• Kránicz Bence: Gyalogáldozat
• Benke Attila: A kelletlen útitárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

400 nap

Roboz Gábor

400 Days – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Matt Osterman. Kép: Bo Hakala. Zene: Wojchiech Golczewski és Sean McMahon. Szereplők: Brandon Routh (Theo), Dane Cook (Dvorak), Caity Lotz (Emily), Ben Feldman (Bug). Gyártó: New Artists Alliance. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 91 perc.

 

Abból a szempontból mindenképp a 400 nap a hónap legfontosabb bemutatója, hogy ritkán lehet szerencsénk olyan filmhez, amely ennyire nem veszi komolyan a közönségét. Az amerikai Matt Osterman – néhány rövidfilm és a Ghost from the Machine című sci-fi alkotója – karrierje második egészestésénél a pénztelen függetlenfilmesek egyik bevált taktikáját követte: kevés szereplőt mozgató, (jó darabig) egy helyszínen játszódó produkciót forgatott. A kint DVD-n debütált, nálunk valamiért moziba kerülő film főhőse négy asztronauta, akiket bezárnak egy földalatti bázisra, hogy így szimulálják a tervezett űrutazást, és kiderüljön, hogyan viselik hosszú ideig az összezártságot.

A kamaradrámák rendezőinek a látványos képek hiányát különösen teherbíró forgatókönyvvel kell pótolniuk, amelyben komplex karaktereket és sűrű párbeszédeket vonultatnak fel, Osterman azonban mindkét szinten csalódást okoz. Színészeinek, akik leginkább a forgatásra beugrott fotómodelleknek tűnnek, a vázlatosnál is vázlatosabb figurákat kellene megformálniuk összecsapott dialógokkal, és ha az író-rendezőnek van is bármiféle pszichológiai ismerete, a filmből nem derül ki. Amikor pedig az eleve több sebből vérző cselekmény a film felénél drasztikus fordulatot vesz, hiába reméljük, hogy az eddigieknél csak jobb jöhet. Elkeseredett küzdelmünket, hogy találjunk bármi értékelhetőt a 400 napban, talán csak akkor koronázhatja siker, ha sikerül „lenyűgözően rossz” filmként néznünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/03 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12630