KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
   2016/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múltunk a beton alatt Magyar film, magyar idő – 1. rész
• Kelecsényi László: És akkor a Psota… Psota Irén (1929-2016)
• Babiczky László: Összhangzat és intuíció Beszélgetés Zányi Tamással
• Soós Tamás Dénes: 80 év derű Beszélgetés Csukás Istvánnal
ANDRZEJ ZULAWSKI
• Varga Zoltán: Lázas szerelmek balladái Andrzej Zulawski démonai
BRIT BŰNÖK
• Győri Zsolt: „Nem fröcsög a vér” Beszélgetés Mike Hodges-szal
• Roboz Gábor: Antihősök krónikái Ruth Rendell a moziban
TÁVOL-KELET
• Teszár Dávid: Kistigrisből nagy tigris Koreai film 2010-2015
• Géczi Zoltán: Renegátok sötét öltönyben Dél-koreai gengszterfilmek új hulláma
• Varró Attila: Nyolc milliméteres tűzerő Japán punkfilmek
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Az unokák mozija Magyar Filmhét: kisjátékfilmek
• Orosz Anna Ida: A pálya szélén Magyar Filmhét: animációs filmek
• Csiger Ádám: A nagy shortolás Friss Hús Fesztivál
• Pintér Judit: Ciao Annamaria! Trieszt
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Egy bunkó újságíró naplója Daniel Kehlmann: Én és Kaminski
• Forgács Nóra Kinga: A múltam helyett a múltadban Wolfgang Becker: Én és Kaminski
KRITIKA
• Sepsi László: Putyin kedvenc videójátéka Ilya Naishuller: Hardcore Henry
• Soós Tamás Dénes: Két gyerek, négy kerék Tiszta szívvel
• Baski Sándor: Kitörési kísérlet Hurok
MOZI
• Baski Sándor: Mama
• Pazár Sarolta: A kommuna
• Forgács Nóra Kinga: Az alsó szomszéd
• Jankovics Márton: A lánykirály
• Vajda Judit: Bazi nagy görög lagzi 2.
• Simor Eszter: Gyilkos páros
• Tüske Zsuzsanna: A Főnök
• Alföldi Nóra: A szerelem gyerekkel jön
• Sepsi László: Cloverfield Lane 10
• Andorka György: Batman Superman ellen: Az igazság hajnala
• Varró Attila: A Vadász és a Jégkirálynő
• Kránicz Bence: A dzsungel könyve
DVD
• Bocsor Péter: Egyenesen Comptonból
• Gelencsér Gábor: Bizalom
• Soós Tamás Dénes: A harminchármak
• Gelencsér Gábor: Szegény gazdagok

• Kárpáti György: Szemmérték A FIPRESCI 90 éve
DVD
• Kránicz Bence: A válságstáb
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

A FIPRESCI 90 éve

Szemmérték

Kárpáti György

A FIPRESCI a szakmai érdekképviselet mellett a filmkritika minőségéért is felelősséget érez.

 

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) 2015-ben 90. évfordulóját ünnepelte. A tavalyi évfordulón többek között Alan Parker, Andrzej Wajda, Costa-Gavras, Jean-Jacques Annaud és Ettore Scola ünnepelte a szervezetet a Bariban megtartott közgyűlésen. Eközben a filmkritikus szakma jövője a tét.

 

*

 

Merre tart a filmkritika? Ez a kérdés nemcsak a magyar szakmát foglalkoztatja évek óta, de a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségében (FIPRESCI) is folyamatosan vitatéma. A magyarhoz hasonlóan a szakma jövőbeni megítélése külföldön is elég széles skálán mozog, valahol a „mindennek vége” és az „úgyis lesz valami” között. Ha csak a FIPRESCI elmúlt 90 évét és annak korábbi kihívásait vesszük alapul, a filmkritika helyzete közel sem annyira rossz, mint amilyennek sokan gondolják, de igaz, hogy a szakma egyik legturbulensebb időszakának közepén járunk.

A FIPRESCI elődjét 1925-ben párizsi és brüsszeli filmkritikusok alapították, akik belga kezdeményezésre elkezdtek egy nemzetközi szervezet létrehozni. A lelkesedés a következő években folytatódott, és bár 1929-re úgy tűnt, az egészből nem lesz semmi, egy 1930-as brüsszeli filmkonferencián francia, olasz, és belga kritikusok adtak új impulzust egy egységes nemzetközi szervezet létrehozásának. A FIPRESCI második hivatalos közgyűlését 1931-ben Rómában tartották, ahol kitalálták és jóváhagyták a szervezet nevét. 1935-re 14 ország vált a FIPRESCI tagjává, s ebben az évben a mozi születésnek 40. évfordulóján többek között Mussolini és XI. Pius pápa is fogadta a filmkritikusok küldöttségét. A FIPRESCI a harmincas évek politikai viharaiban igyekezett mindvégig semleges maradni. A második világháború kitörésekor hét nemzeti szekció (Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Csehszlovákia) alkotta a FIPRESCI magját, továbbá vatikáni, spanyol, amerikai, holland, portugál, lengyel, román, svéd, és svájci egyéni tagjai voltak a szervezetnek.

A második világháború után a filmfesztiválok létrejöttével és felfutásával kezdődött a FIPRESCI igazi felvirágzása. A nemzetközi kritikusi zsűri először 1946-ban az első cannes-i filmfesztiválon bírálta a filmeket, ahol a brit David Lean Késői találkozás című filmjének, valamint a Georges Rouquier dokumentumfilmjének (Farrebique, a négy évszak) megosztva ítélték oda a FIPRESCI-díjat. Az évek során a ma is vezető ‘A’ kategóriás fesztiválokkal, Velencével (1948), Berlinnel (1957), Karlovy Varyval (1958), Locarnóval (1958), majd San Sebastiannal (1959) bővült a FIPRESCI-zsűrik köre. A díjazottak közé pedig mások mellett Vittorio de Sica (Csoda Milánóban), Jean Cocteau (Orfeusz), Luis Buñuel (Elhagyottak), René Clair (Az éjszaka szépei), Jacques Tati (Hulot úr nyaral), Orson Welles (A gonosz érintése), Akira Kurosawa (Rejtett erőd), és Alain Resnais (Szerelmem, Hirosima) került be.

A filmtörténet a modernizmussal és újhullámokkal együtt íródott a FIPRESCI-vel. Magyar nyertest először 1965-ben választott FIPRESCI zsűri (Fábri Zoltán 20 órája nyert Moszkvában), aztán az évek során többek között Kovács András, Herskó János, Bacsó Péter, Elek Judit, és Mészáros Márta filmje is díjat kapott.

Hazánkat évtizedek óta a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben, amelynek bármelyik magyar filmkritikus tagja lehet. A FIPRESCI-nek kétszer volt eddig magyar vezető tisztségviselője: Gyertyán Ervin 1977-1981 között a szervezet alelnöke, 1981-1985 között elnöke volt. Jelen sorok írójának második alelnöki mandátuma négy év után lejárt, amelyet követően az áprilisi, éves közgyűlésen főtitkár-helyettesnek választották meg. Ezzel hivatalosan is elkezdődött a FIPRESCI utódlási folyamata, két év múlva pedig első alkalommal magyar lehet a főtitkár. Utóbbi az operatív vezetője a szervezetnek, jelenleg 29 éve a német Klaus Eder tölti be a tisztséget. Ez is bizonysága, hogy a magyar filmkritikusok nemzetközi megítélése napjainkban kiválónak mondható, ami különösen örömteli akkor, amikor a magyar filmkritika és kritikusok itthon egyre jobban leértékelődnek. Mind jobban hígul a szakma, és egyre több lapnál tartják könnyen lecserélhető munkatársnak a kritikust. A blogok, a könnyű internetes publikálási lehetőség korában laikusok által is művelhető szeszélynek látszik a filmkritika írás, miközben szó sincs erről: a minőségi kritikához továbbra is sokrétű filmszakmai ismeret és széleskörű műveltség szükséges, és akkor az írói tehetségről, a stílusról még nem is beszéltünk.

A FIPRESCI napjainkban is a legfontosabb és legnagyobb filmkritikusokat tömörítő szervezet: jelenleg 50 ország nemzeti tagozata és 21 ország egyéni tagjai képezi a tagságát, és ezen keresztül több száz filmkritikust világszerte. 75 FIPRESCI-zsűri működik a világ jelentősebb filmfesztiváljain, beleértve az ‘A’ kategóriás seregszemléket. 1999 óta az év legjobb filmjének San Sebastianban külön díjat ítél oda a tagság (2015-ben nagy meglepetésre a Mad MaxA harag útja nyert), az Európai Filmakadémia éves díjátadóján pedig a legjobb elsőfilm a Prix FIPRESCI-t kapja meg.

A szép szakmai sikerek ellenére a FIPRESCI fennállásának egyik legnagyobb feladata előtt áll: egységes szakmai érdekképviseletet alkotva kell a modern filmkritika megteremtésében katalizátorként közreműködnie, a minőségi újságírás elvét megtartva igazodni a kritikával szemben megfogalmazódó változó elvárásokhoz, és a mozgókép átalakulásához, valamint szembenéznie az internet jelentette globalizációs kihívással. És mindezt egy egységes magyar filmkritikus-közösség aktív jelenlétével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12702