KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/április
TRAUMA ÉS NOSZTALGIA
• Paár Ádám: Nem, nem, soha? Trianon magyar filmvásznon
• Varga Balázs: A szocialista képernyők hősei A Kádár-korszak tévésorozatai 2.
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Szembenézni a tudatlanságunkkal Beszélgetés Császi Ádámmal és Oláh Edmonddal
MAI MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Az ember helye Gauder Áron: Kojot négy lelke
• Herczeg Zsófia: Plasztikszerelem Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt
• Mosolygó Miklós: A vágy autóbusza Beszélgetés Erhardt Domonkossal
• Orosz Anna Ida: A mítoszokból a mába Cigánymesék animációsfilm-sorozat
FELNŐTTMESÉK
• Beregi Tamás: Fába szorult élet Pinokkió átváltozásai
• Varró Attila: A jó pornó Alan Moore – Melinda Gebbie: Lost Girls
• Bárány Bence: Szép rémálmokat! Klasszikus mesék kortárs rémfilmben
• Csomán Sándor: Világok (h)arca Don Hall: Fura világ / Peyton Reed: Kvantummánia
SZEGÉNY GAZDAGOK
• Géczi Zoltán: A szemérmetlen luxus Szatírák a felső tízezerről
• Baski Sándor: A piramis csúcsán Gazdasági szemfényvesztők a tévében
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Gerencsér Péter: Éjszakák és keresztek Jerzy Kawalerowicz (1922-2007)
FESZTIVÁL
• Pazár Sarolta: A finnek hava Finn Filmnapok
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: A messzi Dél kincsei A globális filmörökség nyomában
KRITIKA
• Forgács Nóra Kinga: Itt szeretnek téged Szakonyi Noémi Veronika: Hat hét
• Vajda Judit: #YouToo Yvan Attal: A vád
• Gyöngyösi Lilla: A madárka nyomában Kapronczai Erika: KIM
• Pintér Judit Nóra: Ki viszi át...? Tóth Péter Pál: Révészek
• Gerencsér Péter: A sajtómunkást lelövik, ugye? Matt Sarnecki: Egy újságíró meggyilkolása
• Árva Márton: Szélmalomharc Rodrigo Sorogoyen: Szörnyetegek
• Gelencsér Gábor: Virtus Szikora János: Hadik
MOZI
• Buzsik Krisztina: Talán igent mondok
• Pauló-Varga Ákos: Éjszakai átutazók
• Benke Attila: Creed III
• Fekete Tamás: Kokainmedve
• Baski Sándor: Sikoly VI
• Árva Márton: 13 ördögűzés
• Varró Attila: 65
• Kovács Patrik: 129
STREAMLINE MOZI
• Kiss Dalma: Poppie Nongena
• Varró Attila: A zöld lovag
• Kovács Kata: A nevem: Chihiro
• Huber Zoltán: Bajkeverő
• Kránicz Bence: 50 vagy két bálna találkozik a parton
• Déri Zsolt: Stiv
• Gyöngyösi Lilla: Az utolsó metró
• Orosdy Dániel: Szerencsevadászok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mai magyar animáció

Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Plasztikszerelem

Herczeg Zsófia

Küzdelmes utazás egymás megértéséig és a sorsunk elfogadásig.

 

Idén 50 éves az egész estés magyar animáció, az eltelt ötven év alatt pedig most fordult elő először, hogy két magyar animációs mozifilmet egy hónapban mutattak be: előbb Gauder Áron Kojot négy lelke, majd Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című filmjét. Utóbbi még egy dolog miatt kiemelkedő: Szabó Sarolta az első nő, aki egész estés magyar animációban társrendezőként vett részt.

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta disztópikus filmje messziről indult: a Nemzeti Filmintézet legelső, 2015-ös Inkubátor Programján nyert támogatást, majd az évek alatt kinőtte a csekély büdzsét és európai pályázati pénzt, valamint szlovák koproducert is szerzett, végül pedig a 73. Berlinale innovatív, új perspektívákat bemutató programjában, az Encounters szekcióban debütált.

Az alkotópáros disztópiája az évek alatt, különösen a világjárvánnyal egyre aktuálisabbá vált, egyre kevésbé tűnt távolinak a filmben felvázolt világkép. A történet száz évvel később játszódik, a Föld állat- és növényvilága kipusztult, az emberek egy mesterséges búra alatt élnek Budapesten, 50 éves korukban pedig mindenkinek beültetnek a szívébe egy magot, amitől az emberiséget tápláló fává alakulnak. Stefán (Keresztes Tamás) ebben a világban pszichiáterként, racionális indokokkal próbálja elfogadtatni az emberekkel a sorsukat, a szeretteik sorsát. Felesége, Nóra (Szamosi Zsófia) személyes traumájuk miatt úgy dönt, hogy 32 évesen önkéntesen vállalja a beültetést, Stefán tudta nélkül.

A hazai sci-fi gyártás nem bővelkedik élőszereplős filmekben, a magyar animációban viszont mindig kedvelt műfaj volt, kezdve Foky Ottó játékos szatíráitól az ismeretterjesztőnek szánt Mikrobin, Reisenbüchler Sándor utópikus vízióin és Mézga Aladár űrbéli kalandjain át olyan kortárs alkotásokig, mint a pszichedelikus Cosmic Jacuzzi vagy a melankolikus LOVE. A Bánóczki – Szabó páros filmje Reisenbüchler világvége-látomásaihoz közelít, a Műanyag égbolt viszont a reménytelenül széthulló világban is az emberi érzésekre fókuszál.

Nóra nem tudja feldolgozni a személyes traumájukat, ezért nem látja értelmét az életnek. Stefán annyira szereti a feleségét, hogy a racionális természete ellenére képes lesz miatta bűnözni. Testvére (Nagy Zsolt) egy szórakozóhely vezetőjeként segít az embereknek kitombolni az elfojtott érzéseiket. Dr. Madu (Schell Judit) az emberiség fennmaradásának humánusabb formáját keresi, míg a remeteként élő Professzor (Hegedűs D. Géza) reménytelenül kapaszkodik az emlékeibe.

A Műanyag égbolt nemcsak sci-fi, road movie is, így nem a cél, hanem a megtett út számít. A búra alatt lévő Budapestről Miskolcra, majd a Magas Tátrába utaznak a főhősök, a cselekmény csupán pár napot ölel fel és kevés szereplővel találkozunk, mégis alaposan megismerjük és megértjük a Bánóczki – Szabó alkotópáros által aprólékosan felépített világot. A filmben nincs főgonosz, az emberek maguk tették tönkre a Földet, az emberiség fennmaradása pedig kegyetlen döntések és hatalmas küzdelmek árán érhető el. Amit a kemény szabályokkal teli rendszer nem tud befolyásolni, az az emberek érzései, és ez az, amiben a legerősebb a film.

Stefán és Nóra közös utazása egyfajta terápia, az addig kimondatlan, feldolgozatlan érzések feltárása, egymás megértése. Amit a búra védelme alatt nem tudtak megoldani, azt a kietlen, romokban heverő városok, növények és állatok nélküli kopár földeken képesek megélni és megosztani egymással.

Ezt segíti az animáció technikája is: az embereket rotoszkóp technikával, vagyis minél valósághűbben alkották meg, a külvilágot pedig fotók alapján építették fel. Egyszerre valós, ismerős és távoli környezetet látunk, ami éppen a felismerhetősége miatt félelmetes: nem vagyunk messze ettől a világtól, az elmúlt évek eseményei pedig még inkább fejbe kólintották az emberiséget. Meddig szipolyozhatjuk ki a Földet, és mikor kezdjük értékelni igazán egymást, esetleg nem állunk-e egy új evolúció küszöbén.

 

Műanyag égbolt – magyar-szlovák, 2023. Rendezte és írta: Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. Szereplők: Keresztes Tamás (Stefan), Szamosi Zsófia (Nóra), Schell Judit (dr. Madu), Hegedűs D. Géza (Professzor), Nagy Zsolt (Márk), Patkós Márton (Kapitány), Znamenák István (Director), Olasz Renátó (Zoltán). Gyártó: SALTO Films, Artichoke. Forgalmazó: Fórum Hungary. 110 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 16-17. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15714