KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/március
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Henri Verneuil (1920–2002)

• Takács Ferenc: Szemünk állása Joel Coen: Az ember, aki ott se volt
• Vágvölgyi B. András: Tényleg félek, vagy csak a szer hat? Drogfilmek
• N. N.: Drogfüggők
• Bakács Tibor Settenkedő: Tévések a mélypont ünnepén Drog-vízió
• Gelencsér Gábor: Hajtűkanyarok Beszélgetés Dér Andrással
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized A kilencvenes évek stílusa
• Muhi Klára: Kegyetlen szerep Beszélgetés a Balázs Béla Stúdióról – 3.rész
• Gelencsér Gábor: A szabadság létező fantomja Balázs Béla Stúdió 1961–2001
• Pápai Zsolt: Jövő idő Független műhelyek: Inforg Stúdió
• N. N.: Az Inforg Stúdió filmjei

• Karkus Zsolt: A lángész és a pernye Elme-játékfilmek
• N. N.: Elme-játékfilmek Tudósok, zsenik, parafenomének
• Gaál István: Tarts Keletnek! A gyorsfilmek kora
• Dániel Ferenc: Gén-tudat Tudomány a televízióban
• Kovács András Bálint: Tehetetlen érzelmek A modern melodráma
• Bóna László: Szeret – nem szeret Románctévé
• Hungler Tímea: London megöl engem Dr. Jack és Mr. Hyde
• N. N.: Bűn
• Varró Attila: Old Jack City Albert és Allen Hughes: A pokolból
• Máhr Kinga: A Plurabelle-rejtély James Joyce mozija
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Éretlenségi találkozó Dobray György: Szerelem utolsó vérig
• Bóna László: A múlt galaxisa Jankovics Marcell: Ének a Csodaszarvasról
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: A betolakodó
• Kovács Marcell: Tripla vagy semmi
• Pápai Zsolt: Korcs szerelmek
• Báron György: Broadway 39. utca
• Mátyás Péter: Üldözési mánia
• Herpai Gergely: 13 kísértet
• Köves Gábor: Kiképzés
• Mátyás Péter: A Sólyom végveszélyben
• Hungler Tímea: Britney Spears: Álmok útján
• Tamás Amaryllis: Angyali szemek

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Sólyom végveszélyben

Mátyás Péter

 

Az éhínség és polgárháború sújtotta Szomáliát a kilencvenes évek elején bűnözőkből lett hadurak terrorja tartotta rettegésben. Az ENSZ nemzetközi békefenntartókat küldött a helyszínre. A korlátozott számú egységek feladata a legnagyobb hadúr, Mohammed Farah Aidid és kegyetlen alvezéreinek a felkutatása és letartóztatása volt. Az egyik ilyen titkos akció 1993 októberében zajlott le. A gondos tervezésbe ezúttal hiba csúszott, a főváros Mogadishu utcáin tizenöt órás tűzharc alakult ki a szomáliai fegyveresek és az elit alakulatok között, amelyben tizennyolc amerikai veszítette életét.

A Sólyom végveszélyben ennek a balul sikerült napnak állít emléket. A film a több mint két órán át tartó csatajelenetekre koncentrál; a golyó becsapódások és vérző sebek szuperközelije, a szerteszét repülő végtagok, a felrobbanó törmelékek és menekülő tömeg látványa szinte tapinthatóvá teszi a háború borzalmát. Az operatőr Slagomir Idziak jelenetenként átlagosan 6-8 kamerát is alkalmaz a hatás fokozására. Kezdetben élénkek a színek, később minden szürke és poros lesz, alátámasztva az ellenség csapdájába szorult katonák kilátástalan lelkiállapotát. A nonstop erőszak folyamatos látványa azonban immúnissá tesz: nincs megállás vagy ritmusváltás, csak maratoni őrült rohanás. A rendező minimálisra redukálja a dialógusokat, hanyagul és sematikusan ábrázolja azt a néhány arcot, akiket a rövid expozícióban kiemel a tömegből. Egy idő után minden és mindenki egyforma lesz – a néző eltéved a kaotikus forgatagban. Az ellenségről festett kép is bántóan egyoldalú, az afrikaiak barbárok, könyörtelen gyilkosok, akik csak jönnek, jönnek…

A Sólyom végveszélyben egy jelentős művész nagy szakmai tudással elkészített, de felejthető filmje. Az öldöklés értelmetlenségét ellensúlyozandó hazafias jelszavak, a szabadság és demokrácia felemlegetése, a látványos elemek burjánzása viszont akár Oscar-díjat is eredményezhet. Ha a Gladiátor megkaphatta, akkor a helyzet most sem reménytelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2499