KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nő kétszer

Stein Ernő

 

„Romantikus komédia” – olvashatjuk majd a várost elárasztó ingyenes GUIDE-okban. (Tudják, azokról az információs kiadványokról van szó, melyek lassan minden valamirevaló szórakozóhelyet egy MÉH-lerakathoz tesznek hasonlatossá.) Hivatalos kategória ez: minden film romantikus komédia, ami nem dráma, krimi, sci-fi, erotikus film vagy musical. A fenti műfajmegjelölés ismeretében joggal várhatjuk: sírni, nevetni fogunk. A Sliding Doorson azonban se sírni, se hahotázni nem lehet. Ahhoz túlságosan emberire sikeredett.

A történetről – a fent említett guide-ok stílusában – annyit: filmünk a „mi lett volna ha…” kezdetű kérdésre keresi a választ. Helene életének két lehetséges vonalát követhetjük nyomon, melyek kiindulópontja a londoni underground, ahol A eset: hősünk eléri a metrót, B eset: nem éri el.

Peter Howitt író-rendező (forgatókönyvéért Európai Filmdíjjal jutalmazták) biztos kézzel, gördülékenyen vezeti a párhuzamos Helene-sorsokat, de ha csak ennyi lenne érdeme, pusztán a mesterembert dicsérhetnénk benne. Bár abban az áramlatban utazik, melynek forrása a Négy esküvő és egy temetés, filmjét mindössze a főszereplő személye (John Hannah) és a helyszín (London) köti a Polygram stúdió aranytojást tojó tyúkjához. Ami kiemeli Howitt munkáját a vérbeli és éppen ezért meglehetősen hiteltelen romantikus-komédiák közül, az a film életszerűsége. A játék keretein belül hihető élethelyzeteket látunk, amelyekben emberek játszanak emberi játszmákat, ám ezeket legtöbbször nem ők irányítják. (A John Lynch által alakított megejtően szánalmas figura telitalálat a „nem tudom mit akarok, de azt nagyon” ember- és ezen belül leginkább férfi-típusra). Ha egy-egy jelenet mosolyra késztet, magunkon, saját hasonló balfogásunkon mosolygunk.

Ritka madár a Sliding Doors. Könnyed nevetgéléshez túl fajsúlyos, maradandóbb élményszerzéshez azonban Howittnak mélyebben kellett volna szántania. Persze akkor oda a nézettségre váltható megjelölés: romantikus komédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4002