KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos fegyver

Kovács András Bálint

A cím nemcsak kissé tautologikus – melyik fegyver nem halálos? –, de ráadásul képzavar is, hiszen itt kábítószerről van szó, ami halálos lehet ugyan, de a történetben éppen nem fegyverként szerepel. Akárhogy van is, ha valaki figyelmesen követi azt a zsarufilmdömpinget, amely elárasztja mozijainkat, egész jól megismerheti e műfaj variációs lehetőségeit. Érdekes például, hogy úgy tűnik, a mai rendőrakciófilmekben mindig két rendőr szerepel, az egyik zseniális, agresszív, de szabálytalan, a másik szolid, törvénytisztelő. A megoldást többnyire az izgága, sokszor fel is függesztett rendőr találja meg. Ezen belül is különféle verziók lehetségesek, itt például a fiatal és dinamikus szuperzsaru neurotikus, szuicid hajlamú, de éppen ez segíti őt munkájában. A félig-meddig törvényen kívüli rendőr alakjára valószínűleg azért van szükség, hogy az akciófilmek brutalitását a nyomozófilmek kicsit szelídebb és lassabb világával lehessen vegyíteni. A film egyébként egyetlen dramaturgiai érdekessége, hogy a néző háromszor hiszi azt, hogy vége a filmnek, az még mindig hoz egy újabb látványos fordulatot, dekoratív módon halmozva a főhősök különböző győzelmi variációit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/09 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5480