KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kína-szindróma

Gáti Péter

 

Első hallásra nehéz megjegyezni, hogy az atomkatasztrófának pontosan melyik fokozata a Kína-szindróma. Ami azonban egyértelmű: a jelenség kapcsán ravaszul aktuális manipulációt láthatunk. Az atomerőmű számunkra újdonság. Az ausztriai, svédországi népszavazás, ami leállította működésüket, az USA-ban történt üzemzavar kiváltotta pánik jól mutatják az iránta megnyilvánuló félelmet. E szorongás realitása tagadhatatlan, hiszen minden emberi tevékenység kockázattal jár. Ezt a nagyon kapós témát lovagolja meg James Bridges izgalmas profimunkája. A Jane Fonda alakította riporternő – egy szabvány tévé-műsor készítésekor – a Ventana Atomerőműben különös és eltussolni kívánt üzemzavar szemtanúja lesz. A titokban dolgozó kamera segítségével készített anyagnak először csak szenzációszaga van, hisz jól mutat majd az esti hírekben egy edényhirdetés és a bálnavonulásról szóló riport között. Ekkor lép színre a politika, a rejtélyes magasabb szempontok. A tudósítás nem mehet adásba, és az életveszélyes erőmű újra beindul. A riporternő utánamegy a botrányt sejtető témának, és ebben segítségére van a lelkiismeret-furdalását lázadássá gerjesztő atommérnök – Jack Lemmon. A modern mítoszteremtés pregnáns példája ez a film. Két – rekvizitumaiban összetéveszthetetlenül mai, magányos hős kalandját kísérhetjük szemmel. Naiv tisztaságuk és a többiek gonoszsága szintén az új-romantikus mese kelléke. A film az atomerőművet úgy állítja elénk, mintha az atombomba lenne. Jóllehet tudjuk, hogy a fizikai reakciók reaktorbeli megszakadása nem jelent végzetes robbanást. A túlzottan aprólékos technikai magyarázatokat –laikusok lévén – becsületszóra kell elhinnünk. Azt azonban már nem – és mégiscsak ez volna a fontosabb –, hogy a szenzációvadász riporternő hogyan jut el addig a felismerésig, hogy számára ez a téma morális okokból minden publicitásnál előbbre való. Jack Lemmon atommérnöke fáradt, meggyötört ember, az erőműtársaság profithajhász vezetői a néző szemében kikezdhetetlen és elérhetetlen nyakkendős tömeggyilkosok. Gyönyörű színekkel festett panorámaképeket láthatunk Los Angelesről és az atomerőmű lenyűgöző technikai apparátusáról. A dramaturgiailag lényegesnek tekinthető lélektani háttér, az egyéni konfliktusok, az emberi tényező képi megrajzolása azonban hűvös és érzelemmentes rutinmunka. Érdekfeszítő, hatásos eszközökkel dolgozó alkotás végül is a Kína-szindróma. A „Tömegkommunikáció és a technikai forradalom bűnösei és áldozatai” című amerikai sorozat új darabjának nevezném. Mintha a Hálózat és a Kóma keresztezéséből egy se jobb, se rosszabb harmadik filmet dobott volna ki az automata.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6553