KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fogd a nőt és fuss!

Sneé Péter

 

Vajon hány éves Kim Basinger? – lett légyen bármennyire illetlen a kérdés, mégsem mellőzhető, az ifjú bárénekesnőt alakító világsztár közelképei oly megrázóak. Fölfoghatatlan ugyanis, miként kaphatna lángra tőle egy lányoktól körüludvarolt s igencsak elkötelezett fogpasztagyáros, ha nem vonzza éppen a hervadó szépségek dekadens bája. Mert könyörtelen ám az éles fény: szivacsos, elhasznált bőrt mutat a vastag festék alatt és öregesen megereszkedett idomokat Marilyn Monroe ruháiban.

Régen találkozhattunk már ennyire korhű másolatával a papa – akarom mondani – a nagypapa mozijának. Keretes történet gyönyörködtet, és terv szerint, sorban pukkannak a vénecske poénok is. Pihentetőül a narrátor aforizmákkal traktál. Vesztünkre Neil Simon ismétléses formát talált, aminek dramaturgiai terheit nem cipeli végig. A színházi nagyiparos szuflája is kifogy néha! Ilyenkor ernyedten hagyja, boldoguljanak a játékosok, ahogy tudnak, tetszésük szerint érvényesítvén varázsukat. Írói segédlet nélkül persze kissé nehéz rozsdaálló szexidolként, illetve örökös snájdig szépfiúként az élet mélységei fölött egyensúlyozni.

Nagy veszély azért nem fenyeget! Valamennyien jómódúak, gondtalanok és karriert csinálnak. (Ki fentről kezdte, idővel az is leküzdi magát.) Boldog vég, nagytotál. Egy csöppet sem eredeti színdarab szórakoztatja a nagyérdeműt megint.

Mit gondolnak, hány éves a film?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4184