KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördög vigye

Székely Gabriella

Az Ördög, Psota Irén képében, egy londoni taxin megérkezik Budapestre. Tudomására jutott, hogy él e városban egy bizonyos Jambus Ármin feltaláló, aki meglelte az életelixír titkát. Micci Diabolo utazásának célja, hogy megszerezze a szert és megölje a feltalálót, hiszen az emberek amúgy is egyre hosszabb életűek a földön, lassan elnéptelenedik a pokol. Terve megvalósítása érdekében megkörnyékezi Kótai Gézát, egy fürdőszoba-felszerelési üzlet (1082 Budapest, Baross u. 45.) eladóját, aki maszekban vízvezetéket javít a megközelíthetetlen feltalálónál. Beindul az ördögi gépezet.

Elszabadul a pokol: a mulatságos ötletből figyelemre méltó zagyvaság kerekedik Pajer Róbert első játékfilmjében. Stílusparódiák, filmidézetek, diákfaliújságviccek keveregnek a nagy kuszaságban. Bulgakovtól kölcsönzött ördögi macska rémiszti a piti kis autótolvajokat. Szegény Géza hol egy burleszk némafilmben találja magát, ahol lepedőkből összekötött hágcsón menekül a villa erkélyéről, hol egy Hofi-magánszámot ad elő nyomorúságos nyárspolgári szexuális életéből, sötétben szeretkező hajcsavarós feleségéről. A sűrű magyar valóság kabarésított képein elszabadult párduc vicsorog.

Geg geg hátán, mintha az alkotók, forgatókönyvírók, rendező, színészek, a stáb tagjai versenyeznének; kinek jut nagyobb marhaság az eszébe. Az én díjazottam a filmben elhangzó intelligenciateszt szerzője: „Száz lába van és hét foga. Mi az?” Válasz: „A veresegyházi asszonykórus”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=578