KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Altatódal nászágyon

Gáti Péter

 

Luigi Pirandello, akinek elbeszélése nyomán készült a forgatókönyv, valószínűleg nem ismerne rá saját írására. Az elszegényedett nemesi család sarjainak – anya és fia – kiüresedett, fájdalmasan nevetséges létformája a filmbeli ábrázolásban elveszti társadalomkritikai élét. A hangsúly a nevetségességre, az anakronisztikus élet- és szemléletmód bornírtságára kerül. A rendezői adaptáció szerint kedvesen nevetségesek, ütődöttek ezek a figurák – a rátarti mama, a teszetosza szerelmes ifjú báró, a katonás, kellőképpen korlátolt és rámenős ügyvéd-sógor – az egész környezet, következésképp a cselekmény is. A szerelmi bonyodalom, mint vígjátéki konfliktusforrás nem túl eredeti, de ezen nincs sok időnk rágódni: Tonino Cervi fergeteges komédiát varázsol elénk, aminek könnyen megfejthető, de annál nehezebben megvalósítható titka az egységes stílus megteremtése iránti érzék. Blőd és groteszk vonásokat egyesítő világot teremt a rendező, s a pergő, üresjáratokat nem engedélyező filmritmushoz kitűnő partnerek a szerepüket tökéletesen megformáló komikusok. Különösen emlékezetes Vittorio Gassman – sokadik változatban is frenetikus hatással ábrázolt – ügyvédfigurája.

Remek vígjáték, amilyenből a hazai mozikínálat elbírna még számos, hasonlóan eredeti hangvételű alkotást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6281