KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az árvaház

Klág Dávid

The Orphanagespanyol–mexikói, 2007. Rendezte: Juan Antonio Bayona. Írta: Sergio G. Sánchez. Kép: Óscar Faura. Zene: Fernando Velázquez. Szereplők: Belén Rueda (Laura), Edgar Vivar (Bálaban professzor), Fernando Cayo (Carlos), Mabel Rivera (Pilar), Montserrat Carulla (Benigna Escobedo), Roger Príncep (Simón). Gyártó: Esta Vivo! / Telecinco / Wild Bunch. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 105 perc.

 

Claude Debussy szavait kiforgatva az Árvaház igazi szörnyűségei a sokkhatások közötti csendből állnak össze. Előtérben elhaladó árnyakat, hangos dörrenéseket és alattomos kaparászásokat minden magára valamit adó rémrendező képes szállítani, de kevesen tudnak olyan biztosan alapozni a mindennapokból, hogy ne az legyen a fontos, mi ugrik elő a sötétből, hanem hogy ki és miért merészkedett be oda. A friss spanyol tehetségek, a rendező Juan Antonio Bayona és a forgatókönyvíró Sergio G. Sánchez képesek voltak erre.

Pedig az alapsztori „csupán” egy kísértetfilmet vetít előre: Laura, férjével és fogadott gyermekével, Simónnal együtt visszaköltözik az árvaházba, ahol gyermekéveit töltötte, hogy ismét megnyissa különös figyelmet igénylő gyerekek számára. Ahogy telnek a napok, Simón egyre több képzeletbeli barátot szerez, míg egyszer csak nyomtalanul eltűnik. A képzeletbeli barátai viszont úgy tűnik, a családdal maradnak. Így kezdődik a férj, Carlos, de főleg a feleség és nevelőanya, Laura kálváriája a sejtelmesen lebegtetett fantázia/szellemvilágban, ami ugyan tele van az utóbbi idők spanyol art-horrorjainak toposzaival, a Másvilág komor kísértetkastélyától kezdve az A faun labirintusa felnőttek számára láthatatlan szereplőivel, de horgonyként húz le minden fantasztikumot a valóság szintjére a szülők keserű bűntudata. Ha a szellemekért nézzük, az Árvaház elsőrangú horrorfilm. Ha családi tragédiaként, akkor egyszerűen hibátlan.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9550