KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Forgách András: Fehér György (1939–2002)
• Csőke József: Kolonits Ilona (1922–2002)
VÁROSVÍZIÓK
• Schubert Gusztáv: Pusztaország Osztálylétrán Magyarországon
• Vágvölgyi B. András: Amerika külsőben Adalékok Szuburbia szociológiájához
• N. N.: Amerikai külvárosfilmek
• Bakács Tibor Settenkedő: Az angolok maguknál vannak Londoni sár
• Varga Balázs: Miliők egy miatt Budapest, külvárosi legendák

• Korcsog Balázs: Szerelem Tel-Avivtól Afuláig Új izraeli filmek
CYBERVILÁG
• Pápai Zsolt: Alternatív tudatállapotok Steven Spielberg: Különvélemény

• Csejdy András: Graceland Presley-posztumusz
• N. N.: Elvis Presley filmjei
• Ádám Péter: Rendező maszkban és cilinderben Max Ophuls, a klasszikus
MAGYAR MŰHELY
• Papp Gábor Zsigmond: Díszletek közt élem az életem Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• Nemes Gyula: Veszendő varázs A BBS filmversei
• Joó Tamás: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
• Stőhr Lóránt: Mozgásban Beszélgetés Klöpfler Tiborral
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Aki szelet vet Klöpfler Tibor: El Niño
• Bori Erzsébet: Elhívó szavak Dér András: Kanyaron túl
• N. N.: Magyar drogfilmek
• Kolozsi László: Kör és magyar Miklauzic Bence: Ébrenjárók
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Kultúroptimizmus George Gerbner: A média rejtett üzenete
• Varró Attila: Ábécéskönyv Mozikalauz
LÁTTUK MÉG
• Kis Anna: Gosford Park
• Békés Pál: Végzetes végjáték
• Mátyás Péter: On-lány
• Korcsog Balázs: Most már elég!
• Kiss Lilla: Rossz társaság
• Herpai Gergely: A kaptár
• Jakab Kriszta: Csavard be, mint Beckham!
• Varró Attila: Az időgép
• Köves Gábor: Bizsergés
• Hungler Tímea: Felpörgetve
• Schubert Gusztáv: Vándormadarak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet

Pápai Zsolt

The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning – amerikai, 2006. Rendezte: Jonathan Liebesman. Szereplők: Jordana Brewster, Taylor Handley, R. Lee Ermey. Forgalmazó: FHE Hungary. 87 perc.

 

A klasszikusok előzményeit bemutató prequelek többnyire nem sok jót ígérnek, gyakran nem egyebek annak demonstrálásánál, hogy új idők új undokai milyen kispályás technikákkal igyekeznek lehúzni még egy bőrt a témáról vagy – horrorfilmek esetében – a szereplőkről.

Első hallásra Tobe Hooper három évtizede született remeklésének prequelje sem kecsegtetett sok jóval, de szerencsére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár az új darab a történetvezetéstől a felvonultatott típusok rajzáig lényegében Hooper filmjét, illetve annak 2003-as remake-jét ismétli, mégis izgalmas. Nem remake, inkább remix, az eredetit és annak újrafeldolgozását turmixolja össze, és ad hozzájuk új ízeket.

Részben amiatt vonzó, mert leleményesen aktualizálja a kultklasszikus politikakritikáját. Az Államok kül- és a belügyei egyaránt terítékre kerülnek: Jonathan Liebesman (A sötétség leple) rendező egyfelől – nyilvánvalóan Irakra kikacsintva – nyomatékosabbá tette a Vietnam-tematikát, mint Hoopernél volt, másfelől – a Bush-adminisztráció antidemokratikus törekvéseire utalva – seriffzubbonyba bújtatta a mészáros családfőt, és így vezényeltette le vele válogatott gusztustalankodásait (egyebek között egy Kubrick Acéllövedékének kiképzés-epizódjait is megidéző jelenetsort).

A film Hooper munkája mellett több szállal kapcsolódik annak remake-jéhez, nem véletlenül, hiszen az is, ez is Michael Bay produceri felügyelete mellett született. Elsősorban a szétszűrőzött és szemcsés, digitális fényeléssel alaposan utódolgozott képek, illetve a pattogó montázstechnika rokonítja a két darabot, ugyanakkor A kezdet néhány ponton felülüti a remake-et.

Újszerűbb a másolatnál. A remake rendezője, Marcus Nispel a Hooper kijelölte irányt követte azzal, hogy igyekezett a mészárszéki jelenetek számát a minimumra csökkenteni, és műve rémisztő jellegét az atmoszférateremtés frontján bevetett trükkökkel megalapozni, Liebesman viszont olyan erőszakorgiát vitt filmre, amely a kortárs borzalommozik világában is párját ritkítja: arcskalpolást, alkarnyúzást és térdből csonkolást kifejtettebben, derékban kettészelést, láncfűrészre nyársalást tapintatosabban szcenírozva mutat, és mindezt üdítően morbid humorral bolondítja. Szinte hihetetlen, hogy eközben képes kikerülni a travesztia és a paródia csapdáit. A gegekkel együtt is véresen komoly minden pillanat.

Extrák: magyar feliratos audiokommentár a rendezővel és a két producerrel; kimaradt és bővített jelenetek választható kommentárral; werk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9061