KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/november
MAGYAR '68
• Schubert Gusztáv: A ’68-as csapdája Prága árnyékában
• Muhi Klára: Nem követeltük a lehetetlent Magyar ’68
NÉMETORSZÁG: ÓLOMÉVEK
• Schreiber András: Merénylet porszívóval Németország: 1968–77
• Vincze Teréz: Anyák, lányok, nővérek Ólomidő
ULRICH SEIDL
• Simonyi Balázs: Az osztrák beteg Ulrich Seidl, a provokátor
• Simonyi Balázs: „Nincsenek morális problémáim” Beszélgetés Ulrich Seidllel
PUPI AVATI
• Pintér Judit: Emlék-művek Pupi Avati
• Nevelős Zoltán: Baljós házak Pupi Avati horrorfilmjei
TÁVOL-KELET
• Géczi Zoltán: A háború filmművészete Kínai pantheon
• Baski Sándor: A Vörös Sárkány álma Egy másik Kína
• Teszár Dávid: Sziámi szintézis Apichatpong Weerasethakul
TRUFFAUT
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Nánay Bence: Obama és a Youtube Amerikai elnökválasztás
• Kemenes Tamás: Hofi háta mögött Kabaré a képernyőn
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: A kamillás hölgy Ralph Barton
KRITIKA
• Muhi Klára: Jobb későn…? Márió, a varázsló
• Pápai Zsolt: A Lajos, a Feri és sok füstölgő puskacső Para
• Csillag Márton: A kilátástalanság diszkrét bája Mázli
• Tüske Zsuzsanna: Csontváz az asztalfőn Gengszterek fogadója
MOZI
• Vajda Judit: Anna bekattanva
• Klág Dávid: Az árvaház
• Varró Attila: Elégia
• Parádi Orsolya: A szerelem határai
• Forgács Nóra Kinga: A zuhanás
• Schreiber András: A hazugság szabályai
• Baski Sándor: Csak egy szerelmesfilm
• Tüske Zsuzsanna: Tükrök
• Nevelős Zoltán: Sasszem
• Vízer Balázs: Ananász expressz
• Kovács Marcell: Törvénytelen
DVD
• Varga Zoltán: Egy amerikai farkasember Londonban
• Géczi Zoltán: CJ7 – A kis zöld látogató
• Alföldi Nóra: Öngyilkos szüzek
• Kovács Marcell: Két nővér

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi kell a nőnek?

de Châtel Andrea

 

Immár a feminizmus zászlóvivői is fontos harci bázisnak tekintik Hollywoodot. A jin-jang frigy, amely a férfias stúdió-stílus és a nőies filozofálás között köttetett, sikeresnek tűnik. A teóriákat a Mi kell a nőnek? zömmel nő alkotói pergő párbeszédekbe és könnyed történetbe csomagolták, így a szellemi kaland és a nevetőizmok megtornáztatása egyaránt biztosított.

A feminista irodalom sokat köszönhet Martin Bubernek, aki vallásfilozófiájában a modern lét tárgyias Én–Az viszonyával az egymás létét átélni képes Én–Te társkapcsolatot helyezi szembe. Filmünk ezen tétel abszurd parafrázisa. A negyvenes sikerhajhász reklámügynök a nőket csak eszköznek tekinti, míg egy áramütéstől a nők gondolatolvasója nem lesz, vagyis Én-je a Te-vel kénytelen azonosulni. Prepubertáskorban megrekedt, nárcisztikus, álférfias allűrökbe rejtett, gyenge énképe súlyosan megrendül a nőktől gondolatban feléje érkező kritikáktól. Egy második áramütés révén azonban erőt is kap, hogy különös képességét kamatoztassa, így karrierje felfelé ível. Önmagán gyakorolja, mit jelent nőként megfelelni – gyantázás, fenékszorító harisnya, liposzóma, munkahelyi kreativitás és eredetiség szükségeltetik –: mindez persze – bár feminista szemszögből – a nőket is gúnyolja (főleg élő tőkeként való önhasznosításukat). Végül hősünk az azonosulás kínjai által megtanulja a szerelmet csakúgy, mint a munkatárs és az elvált szülő felelősségét.

Mielőtt örülni kezdenénk, hogy Eric Berne pszichológiai fejlődésrajza milyen szépen mutatja meg korunk yuppie-jának a modern tudomány által felfedezett útját a boldogsághoz, eszünkbe juthat, hogy erről talán szó volt valahol régebben is. (Ábrahámot Isten különleges kegyelemben részesíti, aminek révén anyagilag és szociálisan felemelkedik, s kiválasztott patriarcha lesz.) Az utolsó fázisba sokat tanult hősünk csak a harmadik áramütés után juthat el, amikor felismeri, hogy épp azt kell feláldoznia, amit eddig elért: saját sikerekben dédelgetett, fáradsággal felépített férfiúi egóját. Amikor ezt képes a szeretett nő lábai elé helyezni, akkor válik igazán társsá – férfivá a Nő számára, a villámokat küldő Magasságbélinek pedig társává a sorsalakításban. Íme egy újabb New Age fúzió: haladó feminizmus és ortodox férfiuralom kézfogása a férfias nők és nőies férfiak korában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3286