KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szem

Varró Attila

The Eye – amerikai, 2008. Rendezte: David Moreau és Xavier Palud. Írta: Danny Pang, Oxide Pang és Jojo Hui forgatókönyve alapján Sebastian Gutierrez. Kép: Jeff Jur. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Jessica Alba (Sydney), Alessandro Nivola (Dr. Faulkner), Parker Posey (Helen), Rade Serbedzija (Simon). Gyártó: Paramount Vantage / Lionsgate / C/W Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 97 perc.

 

Miután a Távol-Keleten friss trenddé szerveződött kísértet-film zászlóshajóját jelentő J-Horror valamennyi sikerművét újrahasznosították (Kör, Átok, Mesgye), sőt már a középmezőnyre is ráfanyalodtak (Nem fogadott hívás), Hollywood iparosai végre kiterjesztették figyelmüket a teljes régióra. A 2008-as év egyaránt jelenti az első koreai és kínai rém-remake bemutatkozását: míg azonban a Két nővér meséje esetében bőven lehet mit rontani a finom ellipszisekre és fojtott sokk-technikára épülő mintadarabon, a hong kongi születésű Pang fivérek 2002-es Szeménél maga az alapanyag is gyengébb szövésű.

A retina-transzplantációja után holt lelkeket látó vak hegedűslány nem túlzottan eredeti alaptörténete önmagában kevés lenne a három folytatásra és számos (köztük egy indiai) újrahasznosításra: életképessége főként erős reflexivitásának köszönhető, miszerint a székébe dermedt néző másfél órán át egy olyan főhőssel azonosul, akinél a borzalom forrása a puszta látás. A két Szem azonban sem a szubjektivitásból fakadó nyitottság lehetőségével nem él (valódi szörnyeket vagy csupán rémeket lát a hősnő?), sem az észlelési anomáliára építhető gazdag suspense-lehetőségeket nem aknázza ki (lásd a Laura Mars szemei vagy a Hatodik érzék példáját): borongós-melankólikus távol-keleti tekintetével inkább a lélektani dráma felé pillog. Míg azonban a Pang fivérek meggyőzően helyezik közös nevezőre a halottlátás irracionális motívumát az elidegenedés, elmagányosodás hétköznapi életérzésével, az érdes/szikár romániai ostrom-horrorjukkal (Ők) hírnevet szerző francia rendezőpáros szolgai módon a pozitívabb szemléletű álomgyári normákhoz igazítja a feldolgozást, ami nem csak néhány életundorral teli sokkjelenettől és sivár életképtől fosztja meg közönségét, de az eredeti katarktikus tragédiájának is élét veszi a fináléban. Noha az amerikai remake a Fekete vízhez hasonlóan még így is sokat megőriz a keleti zsáner sikerét jelentő halkszavú borzalomból, a feldolgozás sem elég forráshű reprodukció, sem elég eredeti és egyéni átértelmezés ahhoz, hogy értelmet adjon elkészültének – rácáfolva az ismert tételre, miszerint több Szem többet lát.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9331