KrónikaLouis Malle haláláraBikácsy Gergely
Truffaut, Jacques Demy, és most Louis Malle. Temetőbe vonul az új hullám.
Malle szeretnivaló rendező volt. Mi, régiek a Zazie miatt szerettük. Talán a legjobb filmje. És a Viva Maria miatt is szerettük, ez meg a legsikeresebb filmje. A nouvelle vague egyik éljátékosa, később afféle csendestársa maradt.
Nem igazán csapatjátékos. Start előtt kiugrott: arra még tán az edzett filmtörténészek sem emlékeznek, hogy 56 tavaszán már cannes-i nagydíjas lett, de e nyertes opusz, A csend világa igazából Cousteau kapitány filmje. A «Nouvelle vague» még nem is létezik, és az Aranypálma ellenére ekkor még az igazi Louis Malle sem. Majd a Felvonó a vérpadra után, majd a Szeretők után... Majd a Zazie után...
Nem, nem csapatjátékos. 68 tavaszán még ott a harcos Godard és a szelídebben lázadó Truffaut mellett, de hamarosan meg sem áll Indiáig. Hosszú dokumentumfilm lesz abból a felismerésből, hogy a párizsi diákbarikádok Calcutta nyomorából nézve valahogy nem olyan izgalmasak.
Mikor visszatér, egy, a francia ellenállást kegyetlenül és finnyásan, hűvösen deheroizáló opusszal kínos botrányt okoz. A Lacombe Lucien fájdalmasan igaz józanságával az egész francia filmművészet legudvariatlanabb filmje, méltó Clouzot háború alatti Hollójához. Malle a csendes, polgári udvariatlanság udvarias művésze. Ezt senki sem szereti: dühödten támadták. Gaullisták, kommunisták, populisták szerveződtek háborgó kórussá.
Finom, keveseknek szóló művekhez is volt érzéke, meg színvonalas közönségfilmhez is: a szellemesen világsikerré feldübörgő Viva Maria moziszínpadán Brigitte Bardot buta bábuból jelentős színésszé varázslódott.
Malle azután mégegyszer visszanézett 68-ra, fáradtan mosolyogva, megbocsátón is, szigorúan is. Milou májusban, mondja a fura cím. Nemrég a magyar televízióban láthattuk. Ez a Milou (Piccoli játssza) kiábrándult nagypolgár, akit vidéken ér a forradalmat ígérő május. Hipokrita családját megveti, de ami az utcákon zajlik ott távol Párizsban, attól is viszolyog.
Malle már régen kivonult a francia filmből. Elvette Candice Bergent feleségül, átköltözött az óceán másik partjára, amerikai filmeket csinált. Pretty Baby, Atlantic City: ezt is meg lehet tanulni. Aztán kamara-játék színházról, sok beszélgetéssel, New York-i értelmiségieknek: ez meg a kisujjában van.
Mi történt veled? Megöregedtem, mondja a tízéves Zazie a film végén. „Viszontlátásra, gyerekek...” így hangzik Louis Malle egyik utolsó, emlékező filmjének címe. Elegánsan távozott.
A Zazie vásznáról sivító vihogás nélkül szomorúbb dolog volna moziba járni.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1157 átlag: 5.48 |
 |
|
