KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Veszett vad

Csillag Márton

 

William Friedkin, az Az ördögűző és a Francia kapcsolat rendezője vékonyka fába vágta nagy és recés vadásztőrét, amikor elkészítette a Veszett vad című filmet, amelyben egy szentimentális erdei gyilkos és egykori kiképzője – aki mellesleg az FBI kedvenc nyomolvasója – üti, veri és szabdalja egymást. Friedkin mindig kedvelte a csavarmentes, szigorúan lineáris cselekményvezetést, ahol a főhős azért ül autóba, hogy az egyik akciójelenet helyszínéről eljusson a másikéra – miközben a KRESZ-könyv a kesztyűtartó mélyén pihen. A Veszett vad forgatókönyve hasonló felfogásban született, kiegészülve egy kis Szökevény-utánérzéssel, és feldobva a nagyvárosi természetbúvárok néhány hasznos tanácsával. Aaron Hallam (Benicio Del Toro), az amerikai hadsereg különleges egységének katonája, Koszovóban testközelből tapasztalja meg a népirtás diszkrét báját, és bár fizikai adottságai kiválóak, pszichikailag már régen felmondta a szolgálatot: a kegyetlen bevetések hatására állatvédő gyilkoló-gép lett belőle. Amikor hazatérve beveszi magát egy oregoni erdőbe, és vadásztőrével szarvasvadászokat kaszabol le, az FBI rögtön L.T. Bonhamért (Tommy Lee Jones), Hallam egykori kiképzőjéért küld, akinek szintén elege van már az erőszakból. A Veszett vad két, erőszaktól elpártolt túlélő- és gyilokgép erdőkön, mezőkön és Portland zsúfolt belvárosán átívelő hajszáját meséli el, flashbackekkel, fegyverműves gyorstanfolyammal, autósütközésekkel, és sok-sok szúrt sebbel tarkítva. Friedkin a sötét és zavaros háttértörténet és a szereplők lelkivilágának árnyalása helyett a közelharcra helyezi a hangsúlyt, és ezzel – a New York bandáihoz hasonlóan – a véres pengék és feszülő arcizmok birodalmában találja meg Amerika lényegét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2349