KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kövéren szép az élet

Forgács Nóra Kinga

 

Gordos­ – spanyol, 2009. Rendezte és írta: Daniel Sánchez Arévalo. Kép: Juan Carlos Gómez. Zene: Pascal Gaigne. Szereplők: Antonio de la Torre (Enrique), Roberto Enríquez (Abel), Verónica Sánchez (Paula), Raúl Arévalo (Alex). Gyártó: Filmanova. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 110 perc.

 

Egy túlsúlyosoknak tartott csoportterápia találkozói és egy étrend-kiegészítő szer reklámshowjában népszerűsített négylépéses fogyi-metódus stációi tagolják Daniel Sánchez Arévalo filmjének történetét, idézőjelbe – egyúttal analitikus (ön)elemzés tárgyává – téve az eseményeket.

A több mint féltucatnyi egyenrangú hőst mozgató és csaknem féltucatnyi történetet mesterien összefabrikáló mozi a műfajokat ugyanolyan eleganciával szövi össze, mint a történetszálakat. Majdnem fekete humorú komédia, társadalmi szatíra, bűnügyi zsánerelemek és melodrámai fordulatok, különböző esztétikai minőségekre épülő stilizációk hozzák létre azt a gazdag univerzumot, melyben a rendező – ahogyan Sötétkékmajdnemfekete című debütáló művében – ismét alapvető drámai kérdéseket érint: a személyes identitás problémáit testi és érzelmi viszonyok, családi és társadalmi kapcsolatok kötelékében.

A Kövéren szép az élet hősei látszólag testsúlyukhoz kötődő problémákkal küzdenek, valójában azonban az önmagukról alkotott kép instabil – így válik saját maguk megismerésének folyamatában a test változékony jellé. A spanyol író-rendező módszerének kegyetlensége egyfelől abban rejlik, hogy a hősök a ruháikat már az elején ledobják, ezután a lélek héjainak lehámozása következik, így visszafordíthatatlan értékvesztés vezet a kis katarzisokig. Másfelől a test és a testiség ábrázolása provokatív: a csúfság és a szépség, a vágy és az undor feszülnek egymásnak bátran ábrázolt vizuális és érzelmi képletekben, kontúrosan szatirikus képet alkotva olyan társadalmi problémákról, mint a választott nemi identitás, a vallási fanatizmus, vagy a terhesség alatti depresszió.

Végül mégis leginkább az Én elvesztésének és meglelésének empatikus miniportréit kapjuk – visszataszító, szórakoztató, kivételesen pontosan artikulált, végső soron megrázó módon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10381