KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

John Pearson: The Profession of Violence

Sebhelyeslelkűek

Varró Attila

A Kray-fivérek első életrajza új modellt adott a brit gengszterfilmnek.

Habár a brit gengszterfilm amerikai rokonához képest bő tíz éves késéssel születik meg a 2. világháború után elharapózó bűnfertőzés konkrét immunreakciójaként, a műfaj kezdettől távol állt a népszerű amerikai opuszok másolásától – eredendő eredetiségét nem csupán saját, jellegzetesen brit bűnvilága biztosította, de a sebhelyes arcú kiscézároktól gyökeresen eltérő hősökre építő történetei is. A műfajt indító spiv-filmek ciklusától (ami az ínséges idők jegyrendszerét kihasználó feketézők alvilágában játszódott Londontól Brightonig) a 60-as években népszerű nagyvárosi heist-filmeken át a 70-es évekre jellemző elidegenedett renegátokig (Performance, Get Carter, McVicar), a brit filmgengszterek alapvetően megélhetési középbűnözők; történeteik a klasszikus rise-and-fall karriersztorik helyett egyetlen sorsfordító küldetésre építő bukásmesék. Ennek oka nem csupán az amerikai normákkal szembeni ellenállásban keresendő (mint más brit zsánereknél), mivel a kezdetektől születtek kísérletek a hibridizációra (Joe Macbeth, No Orchids for Miss Blandish) – sokkal inkább a brit alvilág alapvetően eltérő jellegének, ami egészen a 60-as évek derekáig őrizte a 19. századi hagyományokat, szegregált, specializálódott kiscsoportjaival, viszonylagos erőszakmentességével és stabil rendjével. A fordulat, ami a brit bűnözőcéhek alvilágát elindította a nagyarányú, korporációs gengszterizmus útján jóformán egyetlen, pontosabban két személynek köszönhető – a londoni East End első nagy bűncézárainak, a máig rettegéssel emlegetett Kray fivéreknek.

Reggie és Ronnie Kray 15 esztendős karrierje az 50-es évek védelmi sápokból élő fiatalkorú bandájától az országos hatalmuknak véget vető 1969-es tárgyalásig olyan, mintha Ben Hecht vagy W.R. Burnett írta volna sárga forgatókönyvpapírra néhány viszkipárás éjszakán. Adva van egy nyomornegyedben felnőtt egypetéjű ikerpár, akik primitív, célorientált észjárásuknak és könyörtelenül hatékony módszereiknek köszönhetően pár év alatt nem csupán rátelepednek az egész londoni alvilágra, de a hagyományos tevékenységi kört is kiterjesztik a West End polgári világára hála a frissen legalizált szerencsejátékoknak, és a Swinging London elitjével való összefonódásoknak. Ráadásul nem csupán tojásegyforma ikertestvérek (aminek anekdotákba illő menekülések sorát köszönhették), de homlokegyenest eltérő személyiségek: Reggie a törvényes út felé vágyódó, józan gondolkodású, klasszikus regenerációs gengszter, aki folyamatosan (ám sikertelenül) kifelé törekszik a bűnvilágból a boldog családi élet álmát kergetve – míg Ronnie orvosilag diagnosztizált skizofrén paranoiás, vérszomjas őrült, aki megalomán terveivel (afrikai forradalmaktól globális maffiáig) próbálja kitölteni az életében tátongó hatalmas űrt, amit nagyszámú fiúszeretői és befolyásos férfiakkal folytatott szerelmi afférjai sem képesek kitölteni. A Kray fivérek kalandokban, fordulatokban, tragédiákban bővelkedő élettörténete nem csupán modellt, de számos sztorit adott a változó brit gengszterfilmnek (The Frightened City, The Criminal), útjára indítva azt a folyamatot, amely a 80-as évekre közös nevezőre hozta a helyi műfajt az amerikai kollégával.

Ez a zsánerfordító hatás nagyrészt annak a könyvnek köszönhető, ami 1971-es megjelenésével az első hivatalos életrajzát jelentette a Kray-párosnak: szerzőjét, a nagy angol uralkodók és Ian Fleming élettörténetét jegyző sztárbiográfus John Pearsont még maguk a fivérek kérték fel krónikásnak fél évvel letartóztatásuk előtt. Személyes visszaemlékezéseik mellett több tucat alvilági bűnözőt bocsátottak az író rendelkezésére, azzal a kéréssel, hogy a lehető legpontosabban mutassa be karrierjüket. A The Profession of Violence azóta is a brit gengsztervilág egyik alapműve, elképesztő és hiteles krónika bő egy évtizednyi erőszakról, intrikáról és szenvedélyes érzelmi küzdelemről, amelynek egyetlen fejezetéből (mint a fejszés őrül Frank Mitchell likvidálása vagy az amerikai beépített ügynök hozzájárulása a lebuktatáshoz) sőt akár egyetlen oldalából (lásd Ronnie városépítő terveit a frissen létrejött Nigériában) nagyjátékfilm születhetne. Elsődleges érdeme mégsem az, hogy a shakespeare-i királydrámák hagyományával megreformálja a brit gengszterfikciót, hanem az a szikár, őszinte törekvés, ami mindenféle erkölcsi prédikációtól vagy mélyenszántó eszmefutatástól mentesen szemlélteti olvasóinak, hogy csupán némi professzionális erőszak és elszabadult embertelenség elég ahhoz, hogy egy egész társadalom fölött köztörvényes bűnözők vegyék át a hatalmat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12407