KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Esküvő monszun idején

Pápai Zsolt

 

Az Indiában született és nevelkedett, felsőfokú tanulmányait viszont nyugaton végző Mira Nair direktornő a multikulturalizmus édesgyermeke, aki munkáiban jó ideje igyekszik egységes képet alkotni a hozott és a tanult kultúra mozaikjaiból. Igaz, ebbéli kísérletei (Salaam Bombay; Káma Szutra) eleinte fiaskóval végződtek, ötödik nagyjátékfilmjével már sikert ért el. A két éve készült Esküvő monszun idején című opusszal telibe találta a kritikusi és a közízlést, ezt a világ minden táján összeszedett szakajtónyi díj – Arany Oroszlán, Golden Globe-jelölés – tanúsítja.

Érthetőek a hozsannák, hiszen Nair tömény egzotikumot kínál, a nyugati ízlésnek rokonszenves kiszerelésben. A több szálon futó, négy napot átfogó cselekmény egy intrikákkal és titkokkal teli bazi nagy indiai lagzi körül formálódik, napjaink Új-Delhijében. A téma, a történetszervezés musical-szekvenciákkal tagolt módja, illetve a képszerkesztésben a harsány színek preferálása az originálisan bollywoodi elem a filmben – a jórészt kézikamerát alkalmazó fényképezési technika, a tárgy profanizálásának szándéka és a színészek némelyikének visszafogott játéka pedig a nyugati összetevő. Az Esküvő erénye a szertartások sorozatából álló indiai életmód realista tónusú rajza és a látszatra kaotikus város képét ábrázoló külső jelenetek életszerűsége – gyengéje viszont a harmatos humorral dolgozó suta forgatókönyv és néhány rendezésbeli malőr. A közelik és totálok, illetve a statikus és dinamikus plánok váltakozására épülő szerkesztés gyakran ritmustalanná, ütemvesztetté teszi a tömegjeleneteket, és e megoldások együttesével a direktor úgy éri el a megcélzott áldokumentarista hatást, hogy a filmet hosszú pillanatokra a home videók szintjére taszítja. A gyengébb ötletek közül talán a zárlat érzékelhetően katartikusnak szánt párhuzamos montázsa – melyben a harsogva ünneplő násznép és egy csendes, privát liezon képeit váltogatja a rendező – a legzavaróbb: keresettsége sokat elárul Mira Nair gondolkodásáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2213