KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Örökzöld
• N. N.: Tomás Gutiérrez Alea (1928–1996)
MÉDIA
• György Péter: Tedd a magadévá! Média és közszolgálat
• Simó György: A civilizált reklám Beszélgetés Sipos Józseffel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A démon papucsa Cannes

• Bori Erzsébet: Két kutya húzta Az író Tarantino
• Horváth Antal Balázs: Amerika a taccsvonalról Hollywood-alsó
KÉPREGÉNY
• Kertész Sándor: A képregény Griffithe Százéves rokonság
ANIMÁCIÓ
• Karátson Gábor: Halkoporsók Animáció
DOKUMENTUMFILM
• Csejdy András: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Simó György: Kezelt dokumentumok Beszélgetés Domokos Jánossal és Dömötör Péterrel
• Muhi Klára: A kíváncsiság kútja Magyar tarka
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Az élet filmje Virtuális természet
• Dániel Ferenc: A jövő a páviánoké Krízisképek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Déltengeri presszózene Bukott angyalkák
• Csejdy András: Zoológus pácban Angyalok és rovarok
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Semmihasznák
• Ardai Zoltán: Teljes napfogyatkozás
• Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban
• Simó György: A szikla
• Takács Ferenc: Arc
• Vidovszky György: Leszámolás Denverben
• Boros József: Most és akkor
• Tamás Amaryllis: Legbelső félelem
• Hungler Tímea: Majomparádé
• Simó György: Menekülés az éjszakába

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jefferson Párizsban

Schubert Gusztáv

Jefferson Párizsban. Van-e honunkban, kinek szívét e cím meg ne dobogtatná? Legalább annyira, mint mondjuk a Petőfi Mezőberényben. Aligha, saját Pantheonunk nagyjainak életét sem ismerjük, az a fajta filmsztároknak kijáró heves érdeklődés pedig, amely az amerikaiak nem csekély részét arra készteti, hogy életében legalább egyszer elzarándokoljon a Fehér Házba, a Lincoln Memorialhoz, mérföldes sort kivárva felliftezzen a Washington-obeliszk süvegébe, mifelénk végképp ismeretlen. Ha mégis volna bennünk hajlandóság egy hajdanvolt amerikai elnök hálószobájába beleskelni, elveszettnek fogjuk magunkat érezni eme legendás biográfia második fejezetében. A filmben bőséggel sorjáznak ugyan utalások Jefferson elő- és utóéletére, de az elejtett félszavakból az amerikai történelemben járatlan néző ugyan össze nem rakja, hogy mi volna itt a dráma. Pedig érdekes sors, izgalmas karakter sejlik elő a történetből. Jeffersonban együtt él a vidéki remete és a világtörténelmet formáló politikus (ő szerkeszti meg a modem demokrácia alapszövegét, a Függetlenségi Nyilatkozatot, 1784-89 balsejtelmű éveiben párizsi nagykövet, 1801-1809 között az Egyesült Államok elnöke), a lelkesült demokrata és a rabszolgatartó, aki virginiai földbirtokosként százötven feketének parancsol, igaz, meglehetős szelíden és jóakarattal. És végezetül ott a szellem embere, akinek pedáns életét látszatra teljesen kitölti a polihisztor szenvedély (amatőr természetbúvár, paleontológus, építész, filológus, könyvgyűjtő), hogy aztán egy óvatlan pillanatban elragadja a test ördöge. Ez utóbbi egyébként rendre megtörténik az Ivory-hősökkel. Párizsba, Indiába, Firenzébe menni ezekben a filmekben nem ártatlan turistapasszió, hanem boldog kárhozat, szabadulás az erkölcsi drillből. Jeffersont, az emelkedett szellemű államférfit szép lassan a maga képére formálja a rokokó erotika és a közelgő forradalom hőhullámaitól lázas Versailles léha apokalipszise, egy romantikus angol lady-vel keveredik veszedelmes viszonyba. A hősszerelmes szerep a rizsporos nagyvilági szépség oldalán mégsem illik igazán a tagbaszakadt telepes származékra, a kudarc réme elől otthonosabb kalandba menekül, kislányának néger pesztonkáját csábítja el. A bő gyermekáldással járó, de ügyesen leplezett kapcsolat titka csak Jefferson elnöksége alatt pattan majd ki, országra szóló botrányt okozva. Ivory hosszadalmas filmjébe e drámai végkifejlet már nem fért bele, igaz a Fej és a Szív vitáját pasztelles könnyedséggel elbeszélő Szoba kilátással és a Howard’s End ismerete nélkül Jefferson párizsi tragikomédiája sem lesz túlontúl világos. Gondolom a Jefferson Monticelloban és a Jefferson Washingtonban majd mindent megmagyaráz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=324