KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/december
• N. N.: Ember a havasokból Szőts István
• Szőts István: Egy önéletrajz részletei
• Zalán Vince: A magunk fájdalma Csonka Bereg
• Lengyel László: Kiújult napok Engesztelő
• Bársony Éva: A Módszer Statárium
• Székely Gabriella: Filmek és csavaráruk Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az átalakulás kiskátéja
• Papp Zsolt: Zakatol az ultrabal A pacifista
• di Carlo Carlo: A történelem árgus tekintete Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1971
• Zsugán István: Tizennyolc év múltán Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1989
• Békés Pál: A százegyes szoba John Carpenterről
• N. N.: John Carpenter filmjei
• Barna Imre: Csak tégla A fal
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Kiálts a szabadságért!
• Nóvé Béla: A Nap birodalma
• Tamás Amaryllis: Arany és vér
• Báron György: Vidám élet
• Bikácsy Gergely: A kis csábító
• Kovács András Bálint: A bolond és a királynő
• Szemadám György: Valaki van odalenn
• Fáber András: Diótörő
KÖNYV
• György Péter: A halhatatlanság halottja Hajas Tibor (1946–1980)
• Hajas Tibor: Részletek Hajas Tibor filmes esszéiből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis csábító

Bikácsy Gergely

Felületes és hamis film Danièle Dubroux munkája, s ez azért szomorú, mert első, bemutatkozó filmje, a címében, hangvételével, szellemével is Cocteau-t idéző Les amants terribles (Rettenetes szeretők) 1985 legígéretesebb párizsi meglepetése volt. A magyar forgalmazás kifürkészhetetlen akaratából mi most a gyengébb filmet láthatjuk.

Egy 14–15 éves lány beleszeret elvált apja kollégájába. A 38 éves férfi a lány tanára. Ő is belebolondul a kis allumeusebe: haját szőkére festi, fickósan jár-kel, sportkocsit vásárol, a kapcsolatukat a tanári szobában közli mindenkivel. Különös világ, ha nem is Franciaország, de legalábbis a fél-művész, fél-kommersz öszvérfilm világa. Nem fegyelmi tárgyalás következik, hanem üldözéses, félreértéses bűnügyi szalonhistória. Alany apja afrikai kéjutazásra küldi kislányát szerető kollégájával, merthogy közben egy rendőr üldözte ifjú is üldözi keményebb szerelmével a kislányt.

Sok a kitalált szövevény, sok a harsányan szellemeskedő fordulat, szellősen laza, s talán azért is „túlpörgetett” az egész film. Keserédes vígjáték szándékolna lenni, meg friss lélektani bújócska, könnyben és mosolyban ázó mozgókép. De csak igényesebb Házibuli lett belőle, s mennél igényesebb egy alapjában s menthetetlenül Házibuli-értékű film, annál ízetlenebb. A kis csábító vége felé rituális halotti éneket kántáló négerek fogják ki a tengerben felejtett szerelmes tanárt. A holttá dalolt amorózó azonban vizet köpve úgy feltámad, ahogy egy komolytalankodó, de csak buta filmben szokás. A kezdeti siker után most az üzleties kívánalmak hullámaiban fuldokló rendezőnőt mi ne kezdjük filmkritikusi kántálással siratni. Hátha feltámad: a kritikus is tévedhet, nemcsak az afrikai halászok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5541