KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ízek, imák, szerelmek

Tüske Zsuzsanna

Eat Pray Love – amerikai, 2010. Rendezte: Ryan Murphy. Írta: Ryan Murphy, Jennifer Salt. Kép: Robert Richardson. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Julia Roberts (Elizabeth), James Franco (David), Javier Bardem (Felipe), Billy Crudup (Steven), Richard Jenkins (Richard). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 140 perc.

 

Úgy tűnik, a papírra vagy színpadra álmodott, távoli tájakon beteljesített önmegvalósítási akciók végső formájukat szinte minden esetben a gyöngyvásznon alkalmazott, ragyogó színek és fények segítségével nyerik el. A témát női főhősök használata alapján továbbszűkítve, már a 80-as évekből is találunk példát az önmagát Görögországban megtaláló középkorú háziasszony, Shirley Valentine személyében, de az Ízek, imák, szerelmek közelebbi rokonának mégis a Napsütötte Toszkána tekinthető. Ryan Murphy filmje ugyancsak sikerregény nyomán készült, de míg a 2003-as előd esetében az alkotók drasztikus főhőscserét, dramaturgiai és hangsúlyváltásokat alkalmaztak, Elizabeth Gilbert önéletrajzi ihletésű regényének kamerával festett alakja kitart a szöveghűség mellett. A középpontban ezúttal is egy válási viharból kikeveredett írónő áll, aki egy újabb, fájdalmas eszmélést hátrahagyva az utolsó falatig kiélvezett, ínycsiklandozó ételeken, valamint a meditáción és az imákon keresztül próbálja meglelni lelki békéjét. Útja Olaszországból, Indián át Baliig vezet, ahol nem csak a végső egyensúly, de egy nem várt szerelem reménye is felcsillan számára.

Ryan Murphy (Kés, villa olló), amellett, hogy újabb epizóddal egészíti ki a férfiakhoz idomulás csapdájába szorult nő figurájára épülő Julia Roberts-perszóna történetét, ügyesen állítja az érzékletesség, illetve érzékiség szolgálatába a filmes eszköztárat. A frappáns szereplőválasztásnak és a finom vonalvezetéssel alakított dramaturgiának köszönhetően melegséggel telik meg a történet, amelynek méltatott eredetije – minden mélyre hatónak, vagy találónak szánt megnyilatkozása ellenére – még tárgyilagosabbnak és leíróbb jellegűnek tűnik vászonra született alteregója mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10360