PapírmoziPAPÍRMOZIKragh-Jacobsen Søren
Pókember nagy korszakai
Pókembert az utóbbi években folyamatosan ünneplik. 2012-ben, az
ötvenéves évfordulóra jelent meg az Amazing
Spider-Man 700. száma, azóta pedig a havinál sűrűbb megjelenés miatt már kijött
a 800. füzet is, sőt e hónapban kerül a boltokba a 850. Peter Parker eközben a
szuperhősökre jellemző „örök visszatérés” jegyében most éppen megint a ‘80-as
évek klasszikus gonosztevőjével, a Bűnölővel harcol. Néha megnősül, néha meghal,
de alapvetően mindig lehet számítani rá.
Idén hazai kiadója is kisebbfajta
ünnepséget rendezett a szuperhősnek. A Stan Lee emlékére kiadott, Marvel – A csodák világa címet viselő
kötetben is övé a főszerep, méghozzá legkorábbi korszakából. A gyűjteményben
helyet kapott az egyik leggyakrabban idézett, minden elemében klasszikus
történet, Az utolsó felvonás is,
amelyben Peter Parker csak a Dr. Octopus által elrabolt szérum segítségével
tudná megmenteni kómába esett nagynénjét. Azóta folyton élethalálharcot kell
vívnia, mindig mélyebbre jut a gödörben – olykor szó szerint –, de 1963-ban még
valóban ez volt a Pókember előtt álló legkomolyabb kihívás. Peter magát teszi
felelőssé May néni betegségéért, és mániákusan keresi a gyógymódot, undokul
eltaszítva magától két nőt is, kollégáját, Betty Brantet és az ekkor elsőként
feltűnő Gwen Stacyt, későbbi nagy szerelmét. Végül bebizonyítja, hogy a
természetfeletti erő mit sem ér roppant akaratereje nélkül. Ahogy a rászakadt
fémgerendákat felemeli Steve Ditko rengetegszer másolt rajzán, az nemcsak a modern
szuperhős-mitológia emblematikus képe, hanem Peter örök nyughatatlanságáról, az
őt egyszerre éltető és megbetegítő felelősségérzetről is mindent elmond.
Ugyanilyen örömteli a kötet másik
hosszabb történetének, Galactus
eljövetelének a közlése a Fantasztikus
Négyesből. Lee alkotótársa itt az amerikai képregénytörténet egyik
legeredetibb rajzolója, Jack Kirby, aki a fősodorban is folyton kísérletezett.
Ebben a történetben alkotta meg az Ezüst Utazó karakterét, aki jégszoborszerű
megjelenésével és kozmikus magányával a hatvanas években afféle
egzisztencialista pop-art figurává nemesedett, egyaránt megihletve amerikai
beatköltőket és a francia Moebiust. Figyelemre méltó, hogy Kirby milyen
merészen épít a végtelen űr és a gépi technológia egyként absztraktba hajló
képeire – mintha folyton egy részecskefizikus LSD-tripjeit akarná megörökíteni.
A Pókember és a Fantasztikus
Négyes hatvanas évekbeli korszakai a mai napig a szuperhőskánon csúcsát
jelentik, e sorozatok későbbi alkotói végső soron mindig Stan Lee-hez, illetve
Ditkóhoz, Kirby-hez és John Romitához mérik magukat. 2008-tól tíz éven át
Pókember kalandjait egy olyan író jegyezte, akit a rajongók majdnem annyira
megszerettek, mint Lee-t. Dan Slott szinte egyedülálló népszerűséget szerzett következetesen
felépített és évekre előre megtervezett Pókember-történeteivel, amelyek
csúcspontjaként az elnyűhetetlen Dr. Octopus elméjét költöztette át Peter
Parker testébe. Tempósan tart e történet felé a nálunk megjelenő A Hihetetlen Pókember sorozat, az ünnepi
50. számban azonban még a Gyíkkal és Morbiussal, az élő vámpírral gyűlik meg a
szuperhős baja. Slott bátran nyúl a régi ellenségekhez, ügyesen hozva őket
közös nevezőre az újabb karakterekkel. A Gyíkban rejlő horrorpotenciál
kiaknázása, vagy Morbius felléptetése a Petert is alkalmazó kutatóintézetben jól
példázza a Pókember mély ismeretére valló, de az ájult tiszteletet kerülő
hozzáállását. E tekintetben egy húron pendül a szuperhős magyar kiadójával. A
karakterrel évtizedek óta foglalkozó Harza Tamás A csodák világában Stan Lee-vel közös találkozásáról, a Hihetetlen Pókemberben a magyar változat
készítéséről mesél. Ez a személyesség máskor talán tolakodónak tűnne, de az
ünnepi számokban helye van, mint ahogy annak is, hogy ezúttal ne csak az eredeti
alkotókat, hanem a magyar fordítókat, szerkesztőket, beírókat is illesse
elismerés.
Stan Lee és mások: Marvel – A csodák világa. Színes, puhafedeles, 184 oldal.
Kiadó: Kingpin.
Dan Slott és mások: A Hihetetlen Pókember 50. Színes, puhafedeles, 164 oldal. Kiadó:
Kingpin.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
