KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/május
MAGYAR MŰHELY
• Tompa Andrea: Az ottlét kockázatával Börcsök Enikő (1968-2021)
• Kránicz Bence: Az elkésettség tragédiája Beszélgetés Nagy Dénessel
• Herczeg Zsófia: Rovarok és hajszálak Beszélgetés Andrasev Nadjával
• Schubert Gusztáv: Az idegek játéka Beszélgetés Sopsits Árpáddal
PHILIPPE FALARDEAU
• Huber Zoltán: Az együttélés szabályai Philippe Falardeau
TÁVOL-KELETI PANORÁMA
• Teszár Dávid: Nagy tigrisből világerő Koreai film 2016-2020
• Kovács Kata: Tűrt vagy tiltott? Szebb napok
• Jordi Leila: Düh és csalódás Kortárs japán kísérleti filmek
• Huber Zoltán: Tökéletes hamisítvány Egy megfoghatatlan hamisító
A CSEND MESTEREI
• Barkóczi Janka: Meztelen igazság Lois Weber (1879-1939)
FANTASZTIKUS JÖVŐ IDŐ
• Nemes Z. Márió: A szuperkontextus eufóriája Grant Morrison: The Invisibles (1994-2000)
• Baski Sándor: Játszd újra, meg újra, meg újra Időhurokfilmek
• Schubert Gusztáv: Alvajárók Utópiában Szép új világ
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Mozi karanténban Berlinale
• Pauló-Varga Ákos: Elsőbbség a moziknak Beszélgetés Deák Dániellel
FILM / REGÉNY
• Ádám Péter: A járvány mint allegória Albert Camus: A pestis
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Frusztráció és sikertelenség Scott Walker
• Déri Zsolt: Lady Day napjai Billie Holiday filmen
PILLANATKÉP
• Palotai János: Déja vu Cseh Gabriella, a re-fotográfus
TERMÉSZETFILMEK
• Teszár Dávid: Vadlovak – Hortobágyi mese
• Teszár Dávid: Flóra és fauna a pusztában Beszélgetés Török Zoltánnal
KRITIKA
• Varró Attila: Elveszett Paradicsom Örök lenyomat
• Vajda Judit: Meghalni csak pontosan, szépen Harry Macqueen: Szupernóva
• Zsubori Anna: Hercegnő a bábból Raya és az Utolsó Sárkány
(TÁV) MOZI
• Jordi Leila: Wendy
• Pazár Sarolta: Csapdában
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Baski Sándor: Godzilla Kong ellen
• Kovács Patrik: A hívatlan
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Diablada – Az ördögök tánca
• Benke Attila: A világ szívében
• Teszár Dávid: Éjszaka a paradicsomban
• Lichter Péter: Gyilkos tudat
• Pethő Réka: Margaret Atwood: A szavak ereje
• Kránicz Bence: Préda
• Varró Attila: Amerikai románc
• Roboz Gábor: Borzasztó boldog
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A fikció hatalma

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Diablada – Az ördögök tánca

Baski Sándor


Diablada – chilei, 2020. Rendezte: Álvaro Muñoz. Írta: Omar Saavedra Santis. Kép: Alvaro Cortes. Szereplők: Daniel Candia (Andres), Catalina Saavedra (Rosaura), Cristián Chaparro (Cordero), Karon Mayorinca (Nene). Gyártó: Yestay Producciones. Forgalmazó: HBO. Feliratos. 130 perc.

 

Története alapján a chilei Álvaro Muñoz első filmjét is könnyedén el lehetne helyezni a zsánertérképen. A sivatag peremén fekvő apró kisvárosban sorra tűnnek el a 13-14 éves lányok, de a rendőrség nem akarja összekötni a szálakat. A hivatalos álláspont szerint a kamaszok csak elmenekültek egy jobb élet reményében. Egyedül Rosaura Meneses, az alkoholizmusa miatt leszereléssel fenyegetett rendőr hajlandó titokban segíteni a kétségbeesett szülőknek a közösségi nyomozásban.

Muñoz filmje nem hagy kétséget az eltűnések természetét illetően, meg is mutatja a feltételezett sorozatgyilkost, a rendező mégsem a rejtély megoldására fókuszál. Míg a police procedural szabályait szintúgy kitágító, és ugyancsak vidéki környezetben játszódó koreai A halál jele, a spanyol Mocsárvidék vagy a magyar A martfűi rém egyensúlyban tartja a miliőfestést a nyomozati munka bemutatásával, a Diablada elsősorban egy pusztulásra ítélt közösség kisrealista portréja, amely a bűnügyi szál nélkül is nyomasztó képet adna ki. Az említett filmekben is felmerülnek a nyomozással kapcsolatban ismeretelméleti dilemmák, de a tragédia súlya nem kérdőjeleződik meg: a Diabladában viszont a szeretteiket elveszítő, nincstelen családoknak a totális elutasítással kell szembenézniük, és azzal, hogy a hatalom helyi képviselői, a rendőrök és a nyomozók még emberszámba sem hajlandóak őket venni. Muñoz meggyőzően illusztrálja, hogy a deprimált vidékeken a bűntények felderítetlensége mögött sokszor nem az eszköz- vagy a tudáshiány, hanem a motiválatlanság áll, és mindezért nem lehet egyetlen felelőst megnevezni – a közöny bele van kódolva a rendszerbe. A Diablada a kelleténél talán lassabb folyású és az önismétlés vétségét is elköveti, de a helyszínrajza és a karaktertablója hiteles. Ígéretes rendezői debütálás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14917