KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Jean Rouch (1917-2004)

• Schubert Gusztáv: Megváltás a multiplexben Beszélgetés A passióról
• Gelencsér Gábor: Tamás evangéliuma A Passió
• Korcsog Balázs: Kamera a Golgotán Jézus-filmek
• N. N.: Jézus filmen
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Öt olcsóbb, mint kettő Beszélgetés Rudi Zoltánnal
MAGYAR MŰHELY
• Vágvölgyi B. András: Magyarország ezerrel Fiatalok a filmszemlén
• Pápai Zsolt: Pixel-piktúra Új képfajták a fiatal magyar filmben
• Gelencsér Gábor: Két bagatell Vizsgafilmek: Gothár, Jeles

• Hahner Péter: Hatlövetű történelem Western: legendák és tények
• N. N.: Sam Peckinpah (1925-1984)
FESZTIVÁL
• Varró Attila: A példabeszéd átka Berlin
• N. N.: Az 54. Berlini Filmfesztivál díjai
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Mégsem kugliztak! Elefánt
• Vaskó Péter: A Fuji kapitánya Zatoichi
• Bori Erzsébet: Zárthelyi Én, te, ő
• Ágfalvi Attila: Megrendezett anarchia Farkasok ideje
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Hős
• Köves Gábor: Csak az a szex
• Köves Gábor: A repülő osztály
• Kovács Marcell: Rocksuli
• Kovács Gellért: Sabado – Esküvői videó
• Vaskó Péter: Starsky és Hutch
• Herpai Gergely: Életeken át
• Csillag Márton: A Macska – Le a kalappal!

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csak az a szex

Köves Gábor

 

Szeretsz? – erre a kérdésre csak a soros Woody Allen-filmben lehet ez a válasz: „Csak azért, mert elhúzódom tőled, amikor meg akarsz érinteni, még nincs okod azt gondolni, hogy nem szeretlek.” És csak egy Woody Allen-film Central Park-i díszletei előtt lehet elképzelni egy olyan beszélgetést, melynek során sápadt arcú értelmiségiek a nihilista pesszimizmusról és a kvantumfizika rejtelmeiről, a maszturbálásról és Freudról, Hitlerről és a Holocaustról váltanak szót egy szuszra. És mivel a harminchatodik Allen-mozinak épp ugyanazok a gyengéi és erősségei, mint az előző harmincötnek, csalódni csak az csalódhat, aki még mindig abban az illúzióban ringatja magát, hogy a szorgalmasan termelő poéngyáros visszatalál még a Hannah és nővéreivel búcsúzó alkotói önmagához.  A Csak az a szex-ben Allen a jó tanácsokkal sosem késlekedő kibic szerepében fiatal protezsáltja, az ifjú és reményteljes kabaré-szerző magánéleti válságához asszisztál. A nagy eszmecserék színhelyéül szolgáló Central Park-i padon a Találkozás egy fiatalemberrel alaphelyzetére rímelve tulajdonképpen két Woody Allen ül: az öreg eredeti és a fiatal utánzat, utóbbi az agg mester védjeggyé vált ismertetőjegyeivel felvértezve. Úgy tűnik, a korral nemcsak az eredetiség, de a nagylelkűség is kiveszett Allenből, aki, noha nem ő a történet főhőse, makacsul ragaszkodik a film legfőbb vonzerejét adó csattanókhoz, vajmi keveset juttatva belőlük fiatal kollégájának. S bár a viccek működnek, és a fontoskodó slemil bölcseleteivel és szándékosan eltúlzott összeesküvés-elméleteivel hetekre előre bebiztosíthatjuk társasági népszerűségünket, szembetűnő, hogy a viccek szüneteiben még csak kísérlet sem történik a valódi történet és az eredetei karakterek hiányának elleplezésére. A Csak az a szex szándéka szerint a fiatalkori párkapcsolatokat kommentálná, ehelyett azonban az öregkori hiúság iskolapéldájává válik. Aki nem hiszi, vessen egy pillantást a hetven felé közeledő Allen-alteregó tűzpiros Alfa Rómeójára. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1915