KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/március
• Schubert Gusztáv: Az őrület angyala Pszichomozi
• Stark András: Persona, fehér köpenyben Pszichiáterek tükre
• N. N.: Pszichomozi
• Turcsányi Sándor: Valami menthető Újabb cseh filmek
• Bori Erzsébet: Merülési mélység Doc’Est ’97
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Szűk terekben Beszélgetés Sas Tamással

• Forgách András: A véres clown Mifune Toshiro
• N. N.: Kuroszava és Mifune közös filmjei
• Fáy Miklós: Kilencvenhárom zene Takemitsu Toru
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Életünk ROM-jai Nirvána

• Földényi F. László: Egy „sikertelen ember” mozija Musil és a film
• Ardai Zoltán: Törless ’66 K. u. K. állomás
KÖNYV
• Reményi József Tamás: Öntőműhely Tarkovszkij-monográfia
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Példáért szomszédba Thesszaloniki
TELEVÍZÓ
• Lipp Tamás: Vasárnapi nép Márciusi cselekedetek
• Muhi Klára: Háziverseny Filmkínálat a képernyőn
KRITIKA
• Fáber András: Szent Kristóf angolul tanul A Rémkirály
• Tóth András György: Mózes és az indiánok Beszélgetés Michel Tournier-val
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Comic Strip – Képtelen képregény
• Hirsch Tibor: Csillagot az égből
• Takács Ferenc: Amistad
• Schubert Gusztáv: Játsz/ma
• Hungler Tímea: Fogadatlan prókátor
• Barotányi Zoltán: Robinson Crusoe
• Schubert Gusztáv: Szerelemben, háborúban
• Kis Anna: Szép remények
• Békés Pál: Lesz ez még így se!
• Harmat György: A boldogító nem
• Takács Ferenc: Hőhullám
• Tamás Amaryllis: Mint a királyok!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szép remények

Kis Anna

 

A rendező rábukkanhatott egy misztikus és rendkívül fotogén helyszínre, amely épp alkalmasnak látszott egy színes, szélesvásznú és igen érzékeny film forgatásához, a helyszínről eszébe juthatott egy bizonyos Miss Havisham, róla pedig kénytelen-kelletlen Dickens Szép remények című kései regénye... – ha így nem, hát nem tudom, hogyan és miért kerülhettek a nevezett mű bizonyos cselekménypontjai az amerikai adaptációba. A hollywoodi művészfilm már önmagában elég bizarr kategória, nem csoda, ha teljes a konfúzió, mikor mindezt egy kis klasszikussal is megvadítják. Florida és a mai New York díszleteiben követhetjük nyomon Finn illuzórikus karriertörténetét, amelyben egy bosszúangyalt nevelgető, bolond vénasszony, egy gyermekkori emlék, továbbá maga a (főhősre démoni hatást gyakorló, valójában lelkileg félresikerült, de legalább festői) bosszúangyal játszik döntő szerepet. Hirtelen siker hirtelen foszlik köddé, vigaszul marad viszont a végül kezes báránnyá szelídült démon, és vele a bizonytalan happy end. Egészen jó stílusban indul a film, ám idővel elhatalmasodnak a művészi allűrök, rafinált beállításokkal, drámai fényhatásokkal és megrázó sziluettekkel, látunk néhány gőzbe burkolt kliséképet New Yorkról, valahol elindul egy művészien erotikus vonal, bepillanthatunk a csábos, ám finnyás modern művészvilágba, kapunk csipetnyi moralizáló társadalomkritikát, végül mégis a hollywoodi dráma jut teljes győzelemre (a zavarba ejtően széles választékú) zenei csúcspontokon könnyzacskókra apelláló jeleneteivel, s mire elhangzik a végső „Meg tudsz nekem még bocsátani?”, már mindent láttunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3646