KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Trükkös halál

Havas Fanny

 

A cím ne tévesszen meg senkit, mert nem ám holmi szórakoztató cirkuszi mutatvány tanúi leszünk, hanem egy fentről irányított, alaposan kitervelt álgyilkosságé. Aki végrehajtja, nem dörzsölt illuzionista, hanem egy zseniális, de balek maszk- és trükkmester, a horror- és fantasztikus filmek, a krimik jó szándékú és kissé infantilis játékmestere. A rémesebbnél rémesebb figurák és helyzetek nem sötét lelkének, hanem élénk fantáziájának, boszorkányos kézügyességének teremtményei. Ez csak játék és szenvedéllyel űzött szakma. Mozi. Ha tehát innen közelítenek hozzá, szakmai hiúságát legyezgetve árajánlattal szakértelmét kérik, az ördöngős ezermester máris kötélnek áll, különösen, ha ezzel még jó ügyet is szolgálhat. Megbízhatóan, sőt tökéletesen dolgozik, csakhogy megrendelői ezúttal nem filmesek, és itt nem babra, azaz trükkre megy a játék, hanem életre-halálra. Amennyire jártas a mester a trükkös halál, annyira járatlan a halálos trükkök birodalmában, az aljas fondorlatok, hideg számítások világában. Olyan csavarok, fordulatok követik egymást a legszédületesebb tempóban, hogy eláll a lélegzet, leesik az áll, tátva marad a száj.

A beindult hatalmi gépezet mozgását alighanem még egy átlagamerikai honpolgárnak is nehéz nyomonkövetnie. Ez a gépezet mindenkit és mindent átalakít; pandúrból rabló lesz, áldozatból gyilkos. Szelíd trükkmesterünk is átlényegül rettenthetetlen hőssé... Paul Mandel filmje nemcsak az egyszerű krimirajongóknak szolgál csemegével, hanem az ínyenceknek is, mert a gengszter-, western-, horrorfilmek legízletesebb, legbeváltabb elemeiből összeállított mozimenüt egészen különleges, pikáns fűszerezéssel – fanyar iróniával, csípős humorral, savanykás társadalomkritikával, keserédes gyöngédséggel – tálalja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5243