KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/június
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Stílus kerestetik Kiküldött munkatársunk beszámolója

• N. N.: „Hagyd beszélni a Kutruczot!” Részletek Ember Judit 1985-ös dokumentumfilmjéből
• Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező? Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre
• Zalán Vince: A kamerás ember Beszélgetés Koltai Lajossal
• Kovács András Bálint: A Törvény csele Jim Jarmuschról
• György Péter: Az új Éden és Pokol Ó-Hollywood
• N. N.: Életünk legszebb évei
• Vasadi Péter: Mr. Thorn, az Antikrisztus Az Ómen-trilógia ürügyén
• Ágh Attila: A fény messze van Véletlen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Élők és holtak városa Kairó
• Bikácsy Gergely: García Márquez magyar szavai Huelva
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
• Broczky Beáta: ...evilágból...
• Ében Viktor: Az utolsó jelenet
• Székely Gabriella: Rémült rohanás
• Fáber András: Godzilla Mechagodzilla ellen
• Koltai Ágnes: Miért?
• Ardai Zoltán: Tiszt, rózsával
• Bikácsy Gergely: A kém, aki szeretett engem
• Tamás Amaryllis: Figyelem
• Zalán Vince: Egyik viseli a másik terhét
• Schubert Gusztáv: K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok)
KRÓNIKA
• N. N.: Tarkovszkij-kollokvium
• N. N.: Osztrák filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miért?

Koltai Ágnes

Ha valaki Csehszlovákiában tizennégy évvel az Egy szöszi szerelme (1965) és tizenegy esztendővel a testvéri szocialista országok internacionalista segítségnyújtása után filmet készít munkásszállón élő szövőgyári lányok pokolian unalmas életéről, az nemcsak tudja, érzi is, hogy Kelet-Európában lassan múlik az idő. Mert a gyár és a kaszárnya-szellemű szálló, az izmosodó szocialista ipar és a kizsákmányolóitól megszabaduló öntudatos munkásosztály hamis illúziója vajmi keveset változott az Egy szöszi… óta – épp csak a remény utolsó szikrája hunyt ki.

A Formant idéző fiatal Karel Smyczek 1979-ben még rátalált valamiféle derűre, frissességre: első filmje, a Libuskák fásultságra és korai öregségre ítélt hősei körülményeik ellenére üdék és megejtően szertelenek. Tíz évvel később és további négy filmmel a háta mögött (Szenvedünk a kamaszkortól, Tengerszem, Hóhányók és hóvirágok, Tájkép, bútorokkal) a rendező már nem lelte meg a romlás viruló virágait. A darabos, publicisztikus Miért? a futball-huliganizmus – főleg Angliában és felénk ismert – gyilkos agresszivitásáról szól. Korrekt és etikus látlelet a peremre szorulásról, a proletarizálódásról (az éhbérért végzett s csupán a vegetálás újratermelésére elegendő munkáról) és a falkába gyűlt tehetetlen emberek fékezhetetlen indulatairól. A Miért? társadalomanalízise nincs olyan megnyugtatóan távol a mienktől, mint szeretnénk, de mint film túl messzire került az esendőség, a kiszolgáltatottság sorsszerű ábrázolásától. És a Libuskák személyes hitelétől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/06 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5410