KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szűz és a szörnyeteg

Kulcsár Mária

Mit csinál egy rendes szörnyeteg? Borzalmas alakjával riogatja az erdőkerülőket, kísértetkastélyába csalja az ártatlanokat, őzgidák és ifjú leányok vérét issza, akiket hatalmas karmaival gyilkol meg. Nem is olyan félelmes ez a dolog. Juraj Herz szörnyetege mást is tesz: gyakran álldogál a tükör előtt belső monológokat mormolva, mély pszichológiai konfliktusok mardossák a szívét, és ez már tényleg rettenetes.

A humortalan, lelkibeteg szörnyecske vét a mese műfajának szabályai – a történet és a figurák kézenfekvő egyszerűsége, a realitások és füllentések finom keveréke, a szárnyaló fantázia tiszta szépsége – ellen. Sajnos Herznek – aki 1967-ben A sánta ördög, 1968-ban pedig A hullaégető című filmekkel bebizonyította tehetségét – sem sikerült a pokolian nehéz feladat: celluloidszalagra rögzíteni a mesék lebegő álomvilágát. Képei nem többek lefényképezett valóságnál, melyben az elvarázsolt kastély csak műpókhálós díszlet, a fiatal színész izzasztó maskara alatt forgatja a szemét, a rabul ejtett szűzlány pedig negyvenéves színésznő, aki esetlen bájolgással bizonygatja csitri mivoltát.

Tanulság persze több is akad: a jóság és szépség még az elátkozott vadállatok szívét is meglágyítja; vagy: aki igazán szeret, annak örök hatalma van felettünk, legyen az bárki istenteremtménye; aztán: a nők szerelme még a sátánt is megszépíti (ezt ki is mondják a film végén). Ilyen bölcsességek közlésére elég egy háromperces sláger.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7215