KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cirkusz Vadnyugaton

Zoltán Katalin

Westernre éhes ifjú közönségünk újra részesülhet abban az örömben, hogy átélheti, hogyan áll helyt a minden hájjal megkent bűnözők ellen a jó, a bátor, a tiszta, amely erényeket ezúttal egy kis román család képviseli.

Egy bűnszövetkezet hol indiánoknak, hol cirkusznak álcázva magát rabol, gyilkol, és vezeti félre egy amerikai, kisváros békés lakóit. Ám hőseink, a népmesékből idevarázsolt kicsiny román csapat, – tagjai között egy románul és angolul egyaránt kiválóan beszélő néger tolmáccsal lépten-nyomon szembekerül velük. A konfliktus természetesen végzetes szerelem formájában robban ki. A patriarchális román család feje. beleszeret a „társulat” primadonnájába, és szándékai olyannyira komolyak, hogy e ledér, feslett nőszemélyből – akit ő angyalnak lát –, nemcsak tisztes feleséget, hanem román nemzeti tragikát is akar faragni. Eközben indiánok - igaziak - szintén áldozatul esnek az aljas pribékeknek. A törzs egyetlen életben maradt tagját ki más fogadná be, táplálná és bújtatná (a városka megtévesztett közvéleménye elől), mint barátaink. A banda utolsó tette egy bankrablás. Ezt azonban már hőseink és a rendező is sokallja. Üt a leszámolás órája. A románok, a néger és az indián átveszik a vezetést a városban és megtisztítják a betolakodóktól. A primadonnával és szeretőjével a western megkívánta szabályok szerint Hadrián, a főhős számol le. A férfit harcban győzi le, Annabelle-t, a nyugat romlott virágát erkölcsi halálra ítéli.

Nem kérhetünk számon árnyalt jellemrajzot, kristálytiszta szerkezetet egy westerntől, de annyit mindenesetre, hogy didaktikus tanmese ne legyen. Pedig rejtélyességben nincs hiány: hogyan kerül a kis román csapat a vadnyugatra: hogyan tettek szert a néger tolmácsra; ki az a szakállas férfi, aki kétszer is megmenti hőseink életét; mitől lát távolba az indián, és így tovább – ki fejti meg? Ám az eszmei mondanivaló a napnál is világosabb. A kelet-európai kis közösség érintetlen erkölcsi normáival, népek közötti szolidaritásával, mindenfajta előítélet és faji megkülönböztetés elvetésével, a rossz emberekkel való bátor szembeszállással követendő példát mutat a (vad)nyugat polgárainak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7221