KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/február
KRÓNIKA
• N. N.: Muszter
• N. N.: Mihályffy Sándor (1937–2007)
• N. N.: „20 alatti” filmek fesztiválja Pályázati felhívás
MAGYAR FILM
• Bikácsy Gergely: Arcok a kazamatákból Szemle ’56 fölött
• Kornis Mihály: Hétköznapi kádárizmus Egy árulás utóélete
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Ararát Pesten Beszélgetés Sándor Pállal
• Hungler Tímea: Tőzsde-rulett Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: Dráma a rendházban Beszélgetés Maár Gyulával
• Varga Anna: A gyávaság kora Magyar zsáner
• Dániel Ferenc: Éljen Nyúl! Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr
• N. N.: Fábri Zoltán filmjei

• Géczi Zoltán: Ördöglakat, mennyei mátrix El Topo
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Büntetés a mennyből Columbo-sorozat
• Kis-Bócz Éva: Németország keresi a gyilkost Derrick, Tetthely
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Egész estés álmok Anifest – Egész estés rajzfilmek
• Vincze Teréz: Animált világok Anifest – Rövid rajzfilmek
• Vincze Teréz: Animált világok Anifest – Rövid rajzfilmek
• N. N.: A 4. Anifest díjai
KRITIKA
• Báron György: Múlt nélküli emberek Alkonyi fények
• Takács Ferenc: Média-monarchia Stephen Frears: A királynő
• Vajda Judit: Korengedmény Rohonyi Gábor: Konyec
• Vincze Teréz: Orosz (ext)rémmese Ilja Krzsanovszkij: 4
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Megetett társadalom
• Vaskó Péter: Apocalypto
• Vajda Judit: Ahogy tetszik
• Csillag Márton: Parfüm – egy gyilkos története
• Vízer Balázs: Déjà vu
• Herpai Gergely: Bűnös viszonyok
• Birkás Péter: Renaissance
• Vajda Judit: Terhelt Terkel
DVD
• Pápai Zsolt: Kamera által homályosan
• Kovács Marcell: A texasi láncfűrészes mészárlás
• Tosoki Gyula: A gonosz érintése
• Csillag Márton: Jamaica fogadó

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Rohonyi Gábor: Konyec

Korengedmény

Vajda Judit

Rohonyi Gábor első nagyjátékfilmjében nem csak a húszéveseké az alvilág.

 

Rohonyi Gábor bemutatkozó nagyjátékfilmje ügyesen használja az amerikai műfaji filmek elemeit, minden ízében magyar, hiszen szelíd gengszterfilmjében nem vonzó fiatal szerelmespár vagy mutatós Thelma és Louise, hanem aggkorú Bonnie és Clyde, a 81 éves Kis Emil és felesége, a 70 esztendős Felleghy Hédi a főhősök, akik egy 1958-as Csajkán menekülve rabolják végig Fejér megye bankjait, ékszerüzleteit, benzinkútjait. Így lesz az autósüldözés lélegzetelállító – csak máshogy, mint egy amerikai műben. A Konyec úgy válik élethűvé és valóságossá, hogy nem az ábrázolt bűnesetek hitelességére törekszik, hanem a háttér működik valóságosan. Volt már arra példa korábban is, hogy magyar gengsztertörténetet akartak filmre vinni, de talán túlságosan akarták, és kicsit olyan lett, mint a magyar narancs. Vagy azzal rontották el, hogy egy konkrét, a valóságban is megtörtént sztorit adaptáltak sikertelenül filmmé (Deák Krisztina: A miskolci boniésklájd) vagy azzal, hogy túlságosan bele akarták erőltetni a rendszerváltás kőkemény valóságának kereteibe (Szomjas György: Gengszterfilm). Rohonyi filmjének azonban az a titka, hogy nem történt meg, de akár meg is történhetne. A rendező és a forgatókönyvíró helyesen vitte bele az univerzális műfaji történetbe azt, ami jellegzetesen magyar: nyugdíjasaink kétségbeejtő helyzetét, továbbá azt a vonásunkat, hogy gátlás nélkül vagyunk képesek rajongani a szabadon értelmezett robinhoodizmusért – ha valaki elég leleményesen veri át a rendszert (lásd Viszkis), már övé a szimpátiánk.

Szintén a hitelességet segíti, hogy az alkotók nem a fővárosi nagypályára, hanem a könnyebben megjeleníthető vidéki városi közegbe helyezték bűnügyi történetüket. Ahol nem feltétlenül védi biztonsági berendezés a kispostát, nincs vagyonőr a takarékfiókban, és megtörténhet, hogy a két banki alkalmazott közül éppen egyik sem tartózkodik a kasszánál. Ahol a tett egyik helyszínétől a másikig szántóföld mellett kanyargó országúton vezet az út. Amikor az egyik nyomozót megismerjük, éppen egy ilyen színhelyen csap le egy firenzei vadorzóra. Az ilyen és ehhez hasonló apróságok miatt válik átélhetővé ez az alapvetően hihetetlen történet.

A hitelesség mellett a film erőteljesen épít a végletekre is, és kiélezi az ellentétet öregek és fiatalok között, ami nemcsak fontos motiváció lesz (hiszen ki másnak lenne több oka manapság besokallni, mint egy remegő kezű, havi 40 ezer forintból élő kisnyugdíjasnak), hanem hiteles hátteret is ad a filmhez. Ezt a végére az alkotók már egészen az abszurditásig viszik (lásd a gyermekeit a parkban az idősektől féltő anyuka), ugyanakkor a közös nevezőt is megteremtik. Az udvariatlanul viselkedő számláshoz, a postán az öregek elé tolakodó bunkóhoz, a gúnyolódó benzinkutasokhoz hasonló fiatal emberek a végén együttérzésükről és szimpátiájukról biztosítják az üldözött idős bűnözőket – méghozzá olyan tévés nyilatkozatokban, melyek az igazi híradókból is ismerősek lehetnek. A generációs ellentéten kívül a férfi-női szembenállás a másik hangsúlyos téma, a pikáns screwball comedy szál, a nyomozó- és élettársak, Ágnes és Andor vetélkedése szintén a műfaji vonalat erősíti.

A film forgatókönyve a Tesóval és a Kész cirkusszal már bizonyított Lovas Balázs eddigi legjobb munkája. Néhány frappáns, ugyanakkor többértelmű riposztja ugyanúgy telibe talál, mint a precíz Kis Emil sohasem remegő keze. A rablásnál elhangzó „Nyugalom, én is izgulok, nekem is ez az első.” egyszerűen imádnivaló mondat, a „Gyorsabb vagyok a halálnál!” azonban csak első hallásra vicces, hiszen hőseinknek – életkoruknál és helyzetüknél fogva – csakugyan a halálnál kell gyorsabbaknak lenniük.

Így lesz a Rohonyi-mű szórakoztató műfaji film, amely mégis hiteles, mert nem egy kiagyalt műanyag világban játszódik. A kettős kötődés révén a Konyec egyszerre kerüli el az unalmat és a magyar zsánerfilmeken újabban eluralkodó kínos ürességet és alpáriságot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/02 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8890