KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az álom tudománya

Kolozsi László

Science des réves – francia, 2006. Rendezte és írta: Michel Gondry. Kép: Jean-Louis Bompoint. Zene: Jean-Michel Bernard. Szereplők: Gael Garcia Bernal (Stéphane), Charlotte Gainsbourgh (Stéphanie), Alain Chabat (Guy), Miou-Miou (Christine), Pierre Vanneck (Pouchet). Gyártó: Mikado Film / Partizan / Canal + / France 3. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 105 perc.

 

Sokáig gondolkoztam, kit, kinek a filmjeit idézi fel az új Gondry-opus, Az álom tudománya: felmerült Jan Svankmajer neve, a Quay testvéreké az animációs betétek miatt, Fellinié, hisz Fellini is az álmait – pontosabban a jungiánus analitikusa utasítására lejegyzett álmoskönyvét – használta, amikor kimerülőben volt az ötletzsákja; az álmosfüzet segítségével tervezett képeket, jeleneteket; eszembe jutott Terry Gilliam is. De egyikük sem volt az igazi. Tudtam, hogy valahol a gyermekkori emlékek közt kell keresgélni, s amikor megláttam a celofánból készült vizet: megvolt. Hogy is gondolhattam másra? Ez a Futrinka utca. Gondry világa a régi magyar mesefilmek, a közép-európai ifjúsági és kalandfilmek, a kis Kovács Krisztián főszereplésével készült filmek világa. Az álom tudománya legközelebbi rokona a Hahó, öcsi; a régi magyar filmeknek volt ilyen kedvesen bús hangulata, ilyen melengető atmoszférája. Vajon látott e a versailles-i születésű Michel Gondry hetvenes években készült magyar filmeket? Azért választotta-e az anya (kis) szerepére Miou-Miou-t, mert a zenekarának Oui-oui volt a neve? Még az is lehet.

Ma Gondry a legjátékosabb rendező. Az álom tudománya cáfolja Deleuze állítását, miszerint a film a legszerencsétlenebb műfaj, mert az alkotók nem lehetnek merészek. Gondry most az álmokba ruccant ki (az Egy makulátlan elme örök ragyogásával az agyban tett utazást); a szerelem születését és nem az elmúlását vitte filmre: itt nem töröltetnek, hanem bevésődnek az emlékek. A pszichológia az álmokat kis kockázatú tudatmódosulásnak mondja. Most értettem meg, mit jelent a „kis kockázat”: az álmok néha befolyásolják a valóságot. Kikerülnek a hatalmunkból és önkényeskednek. Gondry úgy gondolkozik, mint egy tíz éves, aki remekül meglenne az álmaiban is. Önéletrajzi elemekkel gazdagított filmje – melyhez az európai film két nagy sztárját, Gael Garcia Bernalt és Charlotte Gainsbourg-t kérte fel (micsoda klipet tudott volna rittyenteni a papának!) – olyan, mintha egy élénk fantáziájú kiskamasz agyából pattant volna ki. A kínos, ugyanakkor nagyon szép szerelmek ízeit, hangulatát, a feledhetetlen ballépéseket idézi meg: olyan bájjal, ahogy csak a magyar ifjúsági filmesek tudtak szólni a szép zöld gyepről, a tengerről, a gyerekszoba varázslóiról.

A Futrinka utca pónija főszereplő lett.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8987


előző 1 következőúj komment

alterways#1 dátum: 2009-08-15 14:16Válasz
lászló barátom, ilyen bő lére eresztett semmitmondást rég láttam. most akkor mi van fillmel? vagy nem erről akartál írni?