Láttuk még

Kirikou és a boszorkány

Tóth András György

A gyermekfilmben történő női mellmutogatás minden rekordját megdönti Michel Ocelot francia rendező fesztiváldíjas rajzfilmje. Adva van egy 70 perces történet, ahol a főszereplő csecsemő kivételével elsöprően feminin szereplőgárda minden tagja – a szexbomba boszorkánnyal az élen – egész végig fedetlen keblekkel nyomul a filmvásznon. Hogy az anyukák mégsem fogják visítva kirángatni csemetéiket a matiné-előadásokról, az csakis annak köszönhető, hogy a rajzfilm szereplői egytől egyig egy afrikai bennszülött falu hagyományos módon élő fekete lakói.

Az Oroszlánkirály-féle Disney rajzfilmekkel nyíltan szembehelyezkedő rendező nem mindennapi produkciójában több fronton is harcot nyitott az autentikusságért. Előfordulnak ugyan a főszereplőt aktívan segítő vagy akadályozó állatok, mégsem kezdenek beszélni, pláne énekelni. Az énekes-táncos jelenetek nem musical-betétek, szervesen illeszkednek a cselekménybe, s Youssou N’Dour világzene-sztár hagyományos hangszereken kíséri őket. A készítők nem restelltek Dakarban kutatni szinkronhangok után, hogy ízes afrikai francia tájszólásban beszéljenek a falu lakói (habár ezt az ékességet menthetetlenül hazavágja a kötelező magyar szinkron). Az alapul vett nyugat-afrikai Hüvelyk Matyi-sztori eredeti brutalitását viszont Ocelot önhatalmúlag civilizált tanulságokra cserélte: óvakodjatok a babonáktól és a pletykáktól, próbáljátok megérteni és szeretni az ellenségeiteket is. Csak a megkapóan népmesei hangvétel maradt érintetlen.

A rajzstílusban szerencsésen ötvöződik a frankofón iskola ötletesen stilizáló, egyszerű vonalvezetése a számítógépes rásegítésnek köszönhetően színárnyalatokban és részletekben gazdag, Henri Rousseau-szerűen naiv háttérrel. Az egymást sikeresen támogató rajz és sztori gyakran a felnőtteket is magával ragadja, például az ellenállhatatlan alagút-jeleneteknél. Jellegzetesen páneurópai produkcióról van szó: francia, belga és luxemburgi műhelyekben tervezték, lett és magyar (!) stúdiókban béranimálták. Összességében véve nálunk elmaradhatatlan lesz a Magyar népmesék-utánérzés, habár kultúrpolitikai párhuzamról akkor beszélhetnénk igazán, ha cigány népmesékből csinálna egészestés rajzfilmet a Pannónia Filmstúdió.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 59. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3318

Cikk értékelése:

szavazat: 1026 átlag: 5.47