KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/július
KRÓNIKA
• N. N.: Támogatás

• Bori Erzsébet: Gyerekek, mi lesz? Beszélgetés Makk Károllyal és Jancsó Miklóssal
• Kovács András Bálint: Itt a nyugdíj Beszélgetés Sándor Pállal
• Forgách András: Egy parvenü démonai Fassbinder
• Barna György: Az irónia hatalma Beszélgetés Doris Dörrie-vel
• Kőniger Miklós: A tabu vonzásában Beszélgetés Christoph Schlingensieffel
• Csejdy András: Sóder, homok, sittföld Tarantino: Kutyaszorítóban
• Kömlődi Ferenc: Szadista érzelmesség Tarantino: Igazi románc
• Turcsányi Sándor: Kedvencünk, az áruló Melville hősei
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Szörnyek évadnyitója Tod Browning
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Háború Égi manna
• Bóna László: A bűn fantomképei Zsarumagazinok

• Bori Erzsébet: Családban marad Filmek a baloldalról
KRITIKA
• Nádori Péter: Isten óvja a királynőket! Priscilla
• Ardai Zoltán: Tortacsatavesztők Smoking – No Smoking
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Vírus
• Hirsch Tibor: Maugli, a dzsungel fia
• Harmat György: Megérint a halál
• Nánay Bence: Bad Boys
• Sneé Péter: Mestercsapda
• Hungler Tímea: Tank Girl
• Hegyi Gyula: Rob Roy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kincs, ami nincs

Zoltán Katalin

Azoknak ajánljuk ezt a filmet, akik nem vetik meg a látványos, fordulatos, könnyed történeteket. Mindazoknak, akik szeretik az olyan kalandokat, melyek nem kínálnak más érzelmi-gondolati élményt, csak a mesék naivitását és örök tanulságait. Szélhámosdi, bennszülöttösdi, bújócska, kincskeresősdi, háborúsdi. A 80-as évek Amerikájából indulunk, a fő színhely mégis egy kis sziget lesz, hőseink kincs után kutatva kerülnek ide. Az egyiket Bud Spencer alakítja a tőle megszokott játékstílusban, a másikat Terence Hill, aki kisfiús bájával és csínytevéseivel hódít. A gyermekmesék e rejtelmes szigetén minden játékossá stilizált: a fűszoknyás lányok, a festett arcú bennszülöttek és főnökük, a „mama”. Két szeretetreméltó szélhámosunk ugyan elszalasztja a hőn áhított dollármilliókat, de megmenti a védtelen bennszülött törzset, melyet egy emberrabló kalózbanda riogat. Gyermeki vágyak elevenednek fel a látványban, amint ketten palacsintává verik a százszoros túlerőben levő ellenséget. Itt semmit sem kell komolyan venni. A film sem veszi magát komolyan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6465