KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/január
BRIT NOIR
• Kovács Marcell: Fekete szurok Brit noir
• Sepsi László: Férfitársaságban Guy Ritchie gengszterfilmjei
FRED KELEMEN
• Forgách András: Hattyú szénhalmon Fred Kelemen
• Csillag Márton: Az ember árnyéka Beszélgetés Fred Kelemennel
NÉMET ÓLOMIDŐK
• Földényi F. László: Törékeny önismeret A Baader–Meinhof-ügy
IZRAEL MOZIJA
• Kolozsi László: A harag földje Izraeli filmek
• Gorácz Anikó: Filmterápia Libanoni keringő
TRUFFAUT ÉS TATI
• Ádám Péter: A férfi, aki szerette a mozit François Truffaut – 4. rész
• Bikácsy Gergely: Hulot úr évszázada Jacques Tati, a marslakó
FORGATÓKÖNYV
• Krigler Gábor: Sorvezetők A filmírás oktatása
• Baski Sándor: Adaptáció Hogyan írjunk közönségfilmet?
MOBILTÉVÉ, NETMOZI
• Deák Dániel: Tévézzünk a hálóban! Net-tévé
• Schreiber András: A kalauzhal tudathasadása Maroktévé, mobilmozi
• Gorácz Anikó: Eljövendő e-jövő Net-mozi
KRITIKA
• Hungler Tímea: Anno Domina Báthory
• N. N.: Filmek Báthory Erzsébetről
• Csillag Márton: Az előző rész tartalmából Valami Amerika 2.
MOZI
• Varró Attila: A hercegnő
• Vajda Judit: Mexikói képeslap
• Kolozsi László: Cselek
• Baski Sándor: Veszélyes Bangkok
• Sepsi László: A zsaruk becsülete
• Tüske Zsuzsanna: Nők
• Fekete Tamás: A törvény gyilkosa
• Pápai Zsolt: Transsiberia
• Klág Dávid: Rec
• Kárpáti György: Halálos közellenség 1-2
• Forgács Nóra Kinga: Frost/Nixon
• Nevelős Zoltán: Sukiyaki Western Django
• Géczi Zoltán: Vexille
DVD
• Pápai Zsolt: A tolvaj
• Alföldi Nóra: Áramlat
• Varga Zoltán: Psycho II, Psycho III
• Varró Attila: A repülő guillotine

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kicsi a kocsi, de erős

Kulcsár Mária

Könnyed vígjátékok gyakori sorsa: közönsége fölényes ajkbiggyesztéssel lép ki a mozi ajtaján, miközben szeme még nedves, gyomra még remeg a nevetéstől. A Kicsi a kocsi, de erős! azonban halvány mosolyt sem fakaszt, csak ingerültséget kelt.

Különös „déjà vu” hatás áldozata a film nézője: mintha egyetlen képsort látna százszor ismétlődni másfél óra alatt. Az ok: Robert Stevenson rendező verejtékes erőltetettséggel rakja sorba hosszadalmas jeleneteit, melyek egyetlen ötlet – az önálló életre kelt, magától száguldó autó – szellemtelen variációi. Színészeivel is mostohán bánik, főszereplőinek mindössze két arcot engedélyez: 1. cinkos mosoly, ha egymásra kacsintanak; 2. meresztett szemű csodálkozás, midőn újra és újra konstatálják a kis Volkswagen csodás képességeit. Az intrikus arcán pedig mintha gipszbe öntötték volna a gonosznak szánt fintort (összehasonlításul gondoljunk Peter Falkra a Verseny a javából Fate professzorára).

Vígjátékok, burleszkek, bohóctréfák rendezői úgy használják az őspoént, mint az orvos a térdkalapácsot, egészséges reflexű néző nevet rajta. Stevenson megszegi a szabályt. Előkészítetlen, rosszul felépített vicceit laposan, unalmasan filmezi le, így a tortadobálás viszolygást, a festékfröcskölés sajnálatot kelt: kár a szép, bár ódivatú, a hatvanas évek végét idéző ruhákért. A film ugyanis tizenkét évvel ezelőtt készült.

A „filmipar” kifejezés jelentése ismert. A Kicsi a kocsi, de erős! új szó használatát követeli: filmselejt. Miért kellett hát megvenni? Ingyen adták volna? Nem hiszem. De még akkor sem érte meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7838