KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kingsman: A titkos szolgálat

Kránicz Bence

Kingsman: The Secret Service – amerikai-angol, 2014. Rendezte: Matthew Vaughn. Írta: Matthew Vaughn és Jane Goldman. Kép: George Richmond. Zene: Matthew Margeson és Henry Jackman. Szereplők: Taron Egerton (Gary), Colin Firth (Hart), Samuel L. Jackson (Valentine), Michael Caine (Arthur), Mark Strong (Merlin). Gyártó: 20th Century Fox / Marv Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 129 perc.

 

Soha annyi kamaszgyerek nem került még a világmegváltó hős szerepébe, mint az elmúlt évek Hollywoodjában. A hálás célközönség mostanában főként szuperhősök latexgúnyájába képzelheti magát, a pattanásos pókemberek és mutáló mutánsok mögött háttérbe szorultak a James Bond babérjaira törő spionfiókák. A Kémkölykök széria kifulladása és a 001 – Az első bevetés bukása után Mark Millar író és Matthew Vaughn rendező brit alkotópárosára hárult a feladat, hogy új életet leheljenek az ifjúsági kémkalandok alműfajába.

A Wantedot és a Kick/Asst is jegyző Millar eddigi életműve alapján nem meglepő, hogy az eredetileg hatrészes képregénysorozatként megjelent The Secret Service eleve közel áll a szuperhősös zsánerhez, mint ahogy az sem ért senkit váratlanul, hogy a tizenéves hős dacára nem mellőzi a mizantrópiát és az explicit erőszakot sem. Arra viszont kevésbé lehetett számítani, hogy a képregény megírásánál is segédkező Vaughnnak az adaptáció során esze ágában sincs engedményeket tenni a korhatárbizottságnak. Sőt, előszeretettel fordítja exploitation mozikhoz illő mészárlásorgiába a cselekményt – a főhős mentorának templomi ámokfutása kiváltképp meghökkentő.

A multiplexközönség sokkolását célzó, kétségtelenül bátor jelenetek azonban elidegenítően hatnak a karikatúra-főgonosz műsorszámai és az emberiség elpusztítására szőtt, ám alig komolyan vehető mesterterv meghiúsításának parodisztikus fordulatai közé ékelve. A zavarba ejtően ingadozó hangnem mellett a körülményesen induló és nehezen véget érő történet tempógondjai is az alkotók bizonytalanságát mutatják. Egyedül a hűvös sármjukat és úriember-imázsukat megőrző angol színészek találják a helyüket a filmben, Colin Firth és kollégái számára viszont a Kingsman aligha több egy zsíros csekknél és a makulátlan tweedzakón ejtett apró vérfoltnál – egy alapos tisztítás után már maguk sem fognak emlékezni titkos szolgálatukra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12119