KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/március
TERRORMOZI
• Géczi Zoltán: Az amazon háborúi Kathryn Bigelow
• Baski Sándor: Az elnök sorozata Homeland – A belső ellenség
FRIEDKIN
• Csiger Ádám: Portyán Hollywoodban William Friedkin
• Orosdy Dániel: Az elveszett cirkálás Kultmozi: Portyán
GÖRÖG ÚJ HULLÁM
• Pálos Máté: Idomított kutyák A görög újfilm
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: Chytilová „százszorszép” filmjei – 2. rész A harmadik jelentés
G-MAN FILMEK
• Pápai Zsolt: Szolgáló és védő gengszterek Klasszikus G-Man-filmek
• Varró Attila: Kész mozi Paul Lieberman: Gengszterosztag
• Sepsi László: Felnőni a feladathoz Gengszterosztag
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 2. rész
KÖNYV
• Kelecsényi László: Godard – mindörökké JLG – Jean-Luc Godard dicsérete…
MOZIPEST
• Kolozsi László: Nekünk legyen mondva Nekem Budapest
HATÁRSÁV
• Nagy V. Gergő: Jeremy Deller – Mike Figgis: Az orgreave-i csata Gyógyhatás
KRITIKA
• Margitházi Beja: Az Ördög háta mögött Dombokon túl
• Horváth Eszter: A lét kerekén Horváth Eszter
• Margitházi Beja: Közel, Európában Agnieszka Holland: Olthatatlan; A város alatt
• Varró Attila: De, leányálom Spring Breakers – Csajok szabadon
• Huber Zoltán: Szép remények Tollbamondás
MOZI
• Baski Sándor: Az ígéret földje
• Forgács Nóra Kinga: Megtalált emlékek
• Tüske Zsuzsanna: Megtört város
• Árva Márton: Felhők felett
• Kovács Kata: Lenyűgöző teremtmények
• Huber Zoltán: Boszorkányvadászok
• Csiger Ádám: Erőnek erejével
• Vincze Teréz: A házban
• Roboz Gábor: Parker
• Géczi Zoltán: Született gengszterek
• Sepsi László: Die Hard – Drágább, mint az életed
• Vajda Judit: Személyiségtolvaj
• Varró Attila: Croodék
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
DVD
• Sepsi László: Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.
• Pápai Zsolt: A robot és Frank
• Benke Attila: Hétköznapi emberek
• Géczi Zoltán: Az utolsó csavar
TERRORMOZI
• Barotányi Zoltán: Sötét helyek Amerika háborúban a terror ellen

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Ütős csajok

Nők a szorítóban

Horeczky Krisztina

Nordin Eszter dokuja négy magyar bokszolónőről.

 

Családja, így édesapja, Pártos Géza (1917-2003) színházi és filmrendező 1969-es disszidálása után Nordin Eszter a kaliforniai Pitzer College-ban szerzett diplomát, majd a londoni BBC-televízió Dráma és Dokumentumfilm Főosztályán is dolgozott. Magyarországi pályafutásának ugyanúgy része a Barátok közt főrendezősége, mint az értelmi sérült fiatalok szexuális életéről forgatott, külhonban is elismert 2002-es dokumentumfilmje, a Tabu. A magyar HBO-n májusban bemutatott, legújabb HBO-Europe doku, az Ütős csajok alkotóját három esztendővel ezelőttig hidegen hagyta az ökölvívás, majd nemtársait látva a ringben kíváncsivá tette, miért választja a fehérnép ezt az ütésalapú sportot?

A profi boksszal támogatók híján nyolc éve felhagyó, 2003-ban WIBF-GBU légsúlyú világbajnok Miló Viktória szerint a problémák, a traumák tesznek valakit jó öklözővé. A tizenegyszeres All Style karate, és kétszeres kung-fu világbajnokot a megfelelési kényszer és a bizonyítási vágy hajtotta. Erről a 38 éves, rutinos (bulvár)média-szereplő ugyanolyan nyíltan beszél, mint erőszakos és szigorú természetéről, továbbá az internetes kommentek olvasásának tulajdonított egykori krónikus depressziójáról. A tízéves Apostol Csenge, a 2013-as WBC junior világbajnoki övét könnyűsúlyban a Lurdy Házban megszerző Gina Chamie, és a harmincnégy esztendős Némedi-Varga Csilla esetében a motiváció a sportjuk iránti szenvedély. Ennek oka azonban ismeretlen marad, míg az egri Honvéd SE-ben tai-qui bokszot is űző Csengénél számolni kell az őt kétéves korától bokszoltató apa ambícióival. Az apa személye, az apakép feltűnően hangsúlyos (lehet) a kvartett összes tagjának életében, ám a filmben – érdemben – korántsem az.

A direktor, és Vészits Andrea dramaturg elnagyolt, egydimenziós miniportrékat skiccel föl a hősnőkről. Az 1990-es születésű, hajdani amatőr és profi kick-boksz világbajnok Chamie-ről a hálón olvastam, hogy szír felmenőkkel bír, s hogy a Keleti István Művészeti Iskolában színész-bábszínész szakra járt. A hazai versenyzők számára hivatalosan 1996 óta gyakorolható amatőr női bokszról, valamint a profivá válásról alig tudni meg valamit, túl azon, hogy itthon a női hivatásos boksz szponzorok hiányában nem jelent megélhetést. Az edző-menedzser Feja Tibor bizton bőséggel szolgált volna információval, ám ehelyett főleg azt látjuk, amint a nekikeseredett „lányait” pátyolgatja. A glamúrmentes környezetről, és az általánosan alacsony presztízsről így is árulkodik, hogy Némedi-Varga Csilla akkor ábrándult ki a profi-létből, mikor tavaly, karrierje fontos állomásán a szervezők szállodai ágyára hajították a bankókat a bulgáriai Vracában. Úgy érezte magát (kivált vesztesként), akár egy „sarkon álló”.

A 74 perces doku, melyben leginkább sérüléseket, könnyeket, kilátástalanságot, kétségeket mutatnak, elsősorban genderműként érdekes. „Belül nem lány vagyok, hanem fiú. (…) Ezért jött az az ötletem, hogy fiús lány” – így Csenge, a film legnagyobb egyénisége; rajta kívül mindegyik heroina kényszeresen bizonygatja az amúgy látszatra nyilvánvaló feminin jellegét. Mindőjük a boksszal azonosítja az erőt, a nőiességét pedig a sütés-főzéssel, a magas sarkú viselésével, a műkörömmel, a párkapcsolatával, vagy ha szingli, hajdani aktfotókkal demonstrálja. Mindez felvet számos, nem pusztán szocializációs kérdést, amellett, hogy a női bokszra hatványozottan igaz, ami a bokszra általában: nem a középosztály gyermekeinek sportja, ahogyan ezek a nők sem az emancipáció élharcosai. Miközben – hasonlóan a kakasviadalok miliőjét árasztó női pankrációhoz, iszapbirkózáshoz – egy, a férfiasságot szimbolizáló küzdősport az identitásuk meghatározó eleme, a férfi-női szerepekről sztereotípiákban gondolkodnak. Ezen ellentmondás miatt tartom izgalmasnak, sőt fontosnak az esztétikájában is konzervatív, gyengén szerkesztett munkát, amely megelégszik a felszín kedélyes, családbarát, „nőcis” karcolgatásával.

 

Ütős csajok – magyar dokumentumfilm, 2016. Rendezte: Nordin Eszter. Gyártó: HBO. 74 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12755