KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Apáim története

Margitházi Beja

Stories We Tell – kanadai, 2013. Renezte és írta: Sarah Polley. Kép: Iris Ng. Szereplők: Michael Polley, Harry Gulkin, Susy Buchan, John Buchan, Mark Polley. Gyártó: National Film Board of Canada. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 108 perc.

Masszív meglepetést fog okozni az Apáim története mindazok számára, akik Sarah Polley-t elsősorban a Váratlan utazástól (1990-96) a Hibridig (2009) a szemük előtt felnövő gyerekszínészként tartják számon, de azoknál sem fog elmaradni a székhez szegező, emocionális hullámvasutazás, akik esetleg látták korábbi önálló rendezéseit (Egyre távolabb, 2006; Volt egy tánc, 2011). Polley kényes témát érintő, személyes magánéleti ihletésű első dokumentumfilmje ugyanis nemcsak a családtörténeti téma és az emlékezetműködés életteli, árulkodó részletekben gazdag megjelenítése, de szikrázóan intelligens lélektani látlelet, a dokfilm műfaji és formai kereteit is továbbgondoló, többszörösen önreflexív alkotás, mely nem mellesleg magabiztos kézzel és szórakoztatóan vezeti végig nézőjét a saját színészcsaládja körüli, néhány kívülállót is durván beszippantó érzelmi labirintuson.

Sarah számára eleinte maga a forgatás kínálja 11 évesen elveszített, életvidám anyja megidézésének lehetőségét, de az Apáim története (sajnos a magyar cím igazi melléfogás) fokról fokra alakul át a többi családtag és ismerős emlékeit, véleményét firtató és ütköztető nyomozássá, melynek váratlan, bámulatra méltó dramaturgiai tudatossággal adagolt fordulatai a több mint másfél órás játékidő alatt végig fogva tartják az egyre érintettebb nézőt. És miközben fokozatosan középre tolódó színész apja narrációjában a felszín alatt élet és halál súlyos drámái sötétlenek elő, a legtöbb érintett egészséges öniróniával, sírva-röhögve kommentálja, és időnként zavarba ejtő őszinteséggel ragadja meg a lényeget. A múlt pontosan már nem rekonstruálható, de átélhető, Polley pedig kíváncsi, kíméletlen, vicces és okos detektív, riporter, rendező és szerkesztő, filmje pedig kihagyhatatlan, kötelező darab, mely még a végefőcím utánra is tartogat egy csöppet sem mellékes, kacagtatóan kínos fordulatot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11640