KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Felelősségünk teljes tudatában

Barotányi Zoltán

 

Szép az élet, csak szomszédai ne volnának az embernek. Eme velős tanulság lengi körül Alan J. Pakula veterán rendező pszichomotoros-depressziós-tercier thrillerét, mely meggyőzően szól a yuppie-életforma setét oldalairól. Filmünk meglepően ostoba főszereplője (bizonyos Richard) családos ember, pofás reklámzenéket komponál nyilvánvalóan elmebeteg megrendelők számára, éli a debilek nyugodt, ám méltóságteljes életét, míg a forgatókönyvírók meg nem elégelik a tespedést. Megérkezik téboly-pléhboy gonosz szomszéd, és megkezdődik a család módszeres behálózása. Először csak beetetés, mint a halaknál – röppennek a tízezer dollárok –, ám kisvártatva használatba kerül a nagyobb csalétek, aranytorkú nordikus démon képében. A méla Richard végül – vesztére – enged a csábításnak, s rögvest egy kényelmetlen börtönben találja magát, egy baseballütő nem rendeltetésszerű használatának vádjával. A néző már elégedetten dörzsöli a tenyerét – végre egy hülye elnyeri méltó büntetését – mikor az óvatlanul kiengedett Ricsi rájön, hogy állítólagos áldozata, Kay még mindig él, sőt, menet közben megnyerte a helybéli Ki Mit Tud-ot. A siker jutalmaként persze őt is agyonütik – megelőzve ezzel a magyar popzenei maffiát –, de Ricsinket már ez sem tudja letörni. Jön, s mit lát: velejéig negatív „pszichosztatikus” töltésű gonosztevőnket „kisütik” egy bizonyos, már fent is emlegetett sporteszközzel. Szikra a szembe, vér a dunyhára, pénz az ablakba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1303